vissza | nyomtatás

Nők és a politika vagy a női politizálás története

Szerző: Szapor Judit

A „női politizálás” vagy a „nők a politikai életben” – nem azonos a „nők és a politika” kérdéskörével. Az előbbi szűkebben, az utóbbi tágabban definiálja a nők és a politika kapcsolatát.

Miről beszélünk, mit értünk női politizálás alatt?
1. A szűkebb definíció, a női politizálás a következőket foglalja magában
– a nők állampolgári jogainak története, törvénybeli szabályozása – a nők politikai jogainak szabályozása – a női választójog története
– a nőknek a szűkebben vett politikai életben való részvétele: arányuk és számuk a pártokban, a pártok vezetésében a parlamentben a kormányban a helyi és országos közigazgatásban
– a nőknek az oktatáshoz való joga, az elemi iskolától a középiskolán keresztül a felsőoktatásig
– a nőknek az oktatás különböző szintjein való tényleges részvétele

Megjegyzendő, hogy ez utóbbi nem feltétlenül tartozik a politizálás szűkebb definiciójának körébe. Miért került fel akkor a listára? Azért, mert a történelmi gyakorlatban a nők politikai jogaiért való harc elválaszthatatlanul összefonódott (s szinte kivétel nélkül minden országban ezzel kezdődott) a nőoktatáshoz való jogért folytatott harccal. Az ezzel kapcsolatos küzdelem ugyanis rendkívül szemléletesen illusztrálja a nők egyenjogúsítása mellett és ellen felhozott korabeli érveket.

A fenitekben felsoroltak alakulását, történetét viszonylag egyszerű leírni, legalábbis egyszerűnek tűnik, ha sok esetben még leírásra is vár: ehhez a munkához meg kell nézni a mindenkori jogszabályokat, az oktatásra vonatkozó statisztikákat stb.

Ezek szerint a női politizálás története nem más, mint a politizáló nők története.

Mi tartozik ennek a definiciónak a keretébe?
– Nőmozgalmak neve, alapítási és működési dátumaik, célkitűzéseik, tevékenységük és hatókörük
– A nőmozgalmakban részt vevő nők száma és profilja (vidék–főváros, életkor, társadalmi háttér, iskolai végzettség, vallás, családi állapot szerint)
– Ki voltak és mit akartak a nőmozgalmakban részt vevő nők, és miben különböztek a politikai pártokban és mozgalmakban részt vevő nőktöl?

Nota bene: Itt fontos visszautalni a korszakolás, más szóval a történelmi megközelítés fontosságára (ami kapcsolódik a fent már említett jogi megközelítéshez). Ennek az állításnak az illusztrálására szolgáljanak a következő példák:

1919 előtt az SZDP és a szakszervezetek voltak az egyedüli politikai szervezetek, ahova nők tartozhattak.

Az első világháború előtt Budapest (Bárczy István polgármestersége alatt) és néhány vidéki város közigazgatásában feltűntek a nők, és ez a trend folytatódott a háború alatt, hogy aztán a háború végével megforduljon.

Az 1918–19-es forradalmak alatt rendkívüli mértékben fellendült a nők politikai aktivitása azt követően, hogy az 1918/I. néptörvény választójogot adott a nőknek. A választási harcba bekapcsolódtak a különböző pártállasú nők – a baloldalon többségük előzőleg a Magyarországi Feministák Szövetségéhez tartozott, most az SZDP, a polgári radikálisok vagy a kommunisták színeiben korteskedett, s női képviselőjelölteket is állítottak.

A jobboldalon a Tormay Cecile köré szerveződott nők aktívan szervezték az ellenállást – ők alakítják majd meg a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét 1919 januárjában, s érdekes lesz követni a „nagypolitikában” való fokozódó részvételüket és befolyásukat, többek között a numerus clausus bevezetése körül.

1919 után a magyar nők először gyakorolhatják választójogukat.
Nem lenne-e több értelme a női politizálást tágabban értelmezni? Ha a politika definicióját kibővítjük, s a politikai életet behelyettesítjük a „közélettel” vagy társadalmi élettel és az abban való részvétellel, akkor nemcsak hogy beleférnek definíciónkba a konzervatív vagy karitatív nőszervezetekben tevékenykedő nők, de egyéb olyan tevékenységek is, mint az oktatásban és a diplomás és egyéb szakmákban való részvétel vagy a különböző nem női egyesületekben való tevékenység.

Tehát tágabb értelemben a nők és a politika definíciója magában foglalja
– a nőknek a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyét
– a családi életben betöltött szerepeit a gyermekneveléstől a kulturális életben és a szabadidős tevékenységekben való részvételig.

Ennek illusztrálására szolgálnak a következő példák az első világháborútól az 1956-os forradalom utáni időszakig:
– Az első világháború alatti kenyértüntetések
– Az 1946-os MNDSZ szervezte női tüntetés az infláció ellen
– Az 1956. decemberi asszonytüntetés.

Ezek mind azt bizonyítják, hogy a nők a mindennapi, családi életben betöltött szerepeiket (a család élelmezéséről való gondoskodást vagy magát az anyai szerepet) hogyan viszik át, manifesztálják a közszférában, ahol az már politikai szereplésnek minősül.

De miért? Mert ami a nők részéről természetes meghosszabbítása, kiterjesztése ezeknek a magánéleti szerepeknek, az a hatalom, az állam oldalárál nézve politikai szereplésnek minősül. Ez a tény pedig arra vet fényt, hogy ahogy az időben előre haladunk, különösen a 20. században, a nők és a női szerepek mind a családi és közéletben egyre fontosabbá válnak a mindenkori kormányok és politikai pártok ideológiájában és a társadalmi kontroll fenntartásában. Az állam egyre inkább „beleszól” a magánéletbe, egyre szigorúbb társadalmi normákat szab, mellyel megpróbálja szabályozni a nők és ezen keresztül a családok viselkedését, a családi szerepeket és munkamegosztást.

A mindenkori hatalomnak ez az igyekezete érdekes módon nem feltétlenül függvénye az ideológiának. Például érdekes a kontinuitás a sztálinista korszak és a megelőző, konzervatív rendszer között, és a kommunista korszak belső ellentmondása, hogy egyfelől valóban új vonás a nők jogi és foglalkoztatási egyenjogúsitása és az addig férfiasnak tekintett szakmák megnyitása a nők előtt, másfelől időszakonként tovább él a konzervatív, puritán családmodell propagálása.

Befejezésül nézzük meg, hogy ezek a történelmi példák hogyan illeszkednek jelenkori fogalomtárunkba és a nők társadalmi és politikai szerepeiről alkotott mai gondolkodásunkba.

Az első példában vizsgáljuk meg, hogy az EU „gender mainstreaming” programja a fentiekben vázoltak közül melyik definiciót használja.