2017. március 28.

1279. március 19. | Kubiláj kán uralma alatt egyesül Kína

Szerző: Tarján M. Tamás

1279. március 19-én vívták meg Yamen mellett azt a vízi ütközetet, mely után Kubiláj mongol nagykán uralma alatt egyesült egész Kína.

A világ akkori legnagyobb és legnépesebb országa, amelyet ráadásul a világhírű Nagy Fal is elzárt ellenségeitől, a XIII. század előtt sikerrel védte meg magát minden csapástól. 1211-ben azonban Dzsingisz, a Mongol Birodalom első nagykánja áttört a  Falon, elfoglalta a mai Pekinget. Ezzel a mongolok megkezdték Kína meghódítását, ami mintegy hét évtizedbe, és az ország lakosságának felébe, körülbelül ötvenmillió áldozatba került.

Dzsingisz kán 1211-es támadása éppen csak „megkarcolta” a Csing-dinasztia birodalmát, mely 1234-re került teljesen a nagykánok uralma alá. Az egymással is háborúzó kínai dinasztiák gyakran kötöttek mongolellenes szövetségeket, ezért lépésről lépésre sikerült csak egy-egy uralkodócsalád területeit elfoglalni (pl. Xia, 1227; Jünnan, 1253). 1253 után már csak a déli Szung-dinasztia állt szemben a hódítókkal, akik Kubiláj nagykán vezérletével (ur. 1260-1294) 1276-ra megadásra késztették a maradék Kínát is.

1279-ben azonban a Szung udvar fellázadt, és Yamennál összecsapott a mongol csapatokkal. Annak ellenére, hogy Kubiláj hajói és katonái mintegy tízszer kevesebben voltak a Szung-dinasztia hadainál, a csatából az északiak kerültek ki győztesen. A győzelem után a nagykán magát kínai császárnak nyilvánította, megalapítva a Jüan-dinasztiát. Bár ebben az időszakban a mongolok hadjáratot indítottak Vietnam (1285) és Japán (1274, 1281) ellen is, a birodalom terjeszkedési lendülete alábbhagyott.

Kubiláj az egész birodalom feje volt, dinasztiaalapítása ugyanakkor jelképezte a nagykánság széttöredezését, az a tényt, hogy a közvetlen uralma alatt álló területek számára az elsődlegesek. Utódai egyre kevesebb tényleges befolyással bírtak Mongóliában, a Kínát száz évig uraló dinasztiát pedig asszimilálta a kínai kultúra. A Jüanokat a Mingek váltották fel, 1368-ban elfoglalva a Kubiláj által kinevezett császári fővárost, Dadut (Peking környéke). Kína meghódítása idején tartózkodott a nagykán udvarában Marco Polo velencei utazó is.

 



Add a Facebook-hoz
Leggyakoribb címkék:
Nőtörténet (105) | Alkotmány (58) | Horthy-kor (42) | Közjogi (31) | Államtörténet (30) | Európa (29) | Béke (24) | Habsburg (22) | Középkor (18) | Prostitúció (18) | Igazságszolgáltatás (16) | Ókor (14) | Gender (14) | Erdély (13) | Trianon (13) | 1848-49 (12) |
Legnépszerűbb címkék:
Nőtörténet (105) | Horthy-kor (42) | Prostitúció (18) | Államtörténet (30) | Alkotmány (58) | Középkor (18) | Habsburg (22) | Ókor (14) | Trianon (13) | Európa (29) | Közjogi (31) | Erdély (13) | Igazságszolgáltatás (16) | Gender (14) | Osztrák–Magyar Monarchia (10) | Béke (24) |

Kiadja a Rubicon-Ház Bt. | Felelős kiadó: Rácz Árpád | 1161 Budapest, Sándor u. 60. | Telefon: 402-1848 | Fax: 402-1849
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Kivitelezés: Civertan Bt.