2017. július 22.

1279. március 19. | Kubiláj kán uralma alatt egyesül Kína

Szerző: Tarján M. Tamás

1279. március 19-én vívták meg Yamen mellett azt a vízi ütközetet, mely után Kubiláj mongol nagykán uralma alatt egyesült egész Kína.

A világ akkori legnagyobb és legnépesebb országa, amelyet ráadásul a világhírű Nagy Fal is elzárt ellenségeitől, a XIII. század előtt sikerrel védte meg magát minden csapástól. 1211-ben azonban Dzsingisz, a Mongol Birodalom első nagykánja áttört a  Falon, elfoglalta a mai Pekinget. Ezzel a mongolok megkezdték Kína meghódítását, ami mintegy hét évtizedbe, és az ország lakosságának felébe, körülbelül ötvenmillió áldozatba került.

Dzsingisz kán 1211-es támadása éppen csak „megkarcolta” a Csing-dinasztia birodalmát, mely 1234-re került teljesen a nagykánok uralma alá. Az egymással is háborúzó kínai dinasztiák gyakran kötöttek mongolellenes szövetségeket, ezért lépésről lépésre sikerült csak egy-egy uralkodócsalád területeit elfoglalni (pl. Xia, 1227; Jünnan, 1253). 1253 után már csak a déli Szung-dinasztia állt szemben a hódítókkal, akik Kubiláj nagykán vezérletével (ur. 1260-1294) 1276-ra megadásra késztették a maradék Kínát is.

1279-ben azonban a Szung udvar fellázadt, és Yamennál összecsapott a mongol csapatokkal. Annak ellenére, hogy Kubiláj hajói és katonái mintegy tízszer kevesebben voltak a Szung-dinasztia hadainál, a csatából az északiak kerültek ki győztesen. A győzelem után a nagykán magát kínai császárnak nyilvánította, megalapítva a Jüan-dinasztiát. Bár ebben az időszakban a mongolok hadjáratot indítottak Vietnam (1285) és Japán (1274, 1281) ellen is, a birodalom terjeszkedési lendülete alábbhagyott.

Kubiláj az egész birodalom feje volt, dinasztiaalapítása ugyanakkor jelképezte a nagykánság széttöredezését, az a tényt, hogy a közvetlen uralma alatt álló területek számára az elsődlegesek. Utódai egyre kevesebb tényleges befolyással bírtak Mongóliában, a Kínát száz évig uraló dinasztiát pedig asszimilálta a kínai kultúra. A Jüanokat a Mingek váltották fel, 1368-ban elfoglalva a Kubiláj által kinevezett császári fővárost, Dadut (Peking környéke). Kína meghódítása idején tartózkodott a nagykán udvarában Marco Polo velencei utazó is.