Szerző: Tarján Tamás

1347. március 25-én született Szent Katalin Siena városában, egy kelmefestő népes családjának 22.(!) gyermekeként.

Katalin és ikertestvére, Johanna nehéz időszakban, a pestisjárvány idején jött világra, amikor Siena meglehetősen elnéptelenedett. A két gyermek közül Johanna került dajkához és Katalin maradt édesanyjánál – ennek köszönhetően érte meg a szent a felnőttkort. Életében a csodás jelek hatesztendős korában kezdődtek, amikor állítólag trónján látta Jézust, és extázisba esett. Ekkor határozta el, hogy szüzességet fogad, és zárdába vonul. E céljához aztán halált megvető bátorsággal ragaszkodott: egyik nővére, Bonaventura halálakor feleségül akarták adni az özvegy férjhez, Katalin azonban éhezéssel tiltakozott a frigy ellen.

1362-ben beléphetett a Szervita Nővérek közé, tanulmányozni kezdte a Breviáriumot és a Szentek életét, bölcsességével és vallásosságával olyan tekintélyre téve szert, hogy rendtársai már fiatal lány korától anyjukként tisztelték. 1370 táján – állítólag Jézus utasítására – kilépett a zárda falai közül, prédikálókörútra indult, amelynek során szónoklataiban a kor politikai és társadalmi problémáit kezdte ostorozni: Itália számára békét hirdetett, keresztes hadjárat szervezését követelte a hitetlenek ellen, bírálta a fényűző és fogadalmukat megszegő egyházi vezetőket.

Katalin számos levelet intézett XI. Gergelyhez, sürgetve a pápa visszatérését Avignonból ősi székhelyére, Rómába. A politikába belépve Katalinnak 1374-ben már eretnekség vádjával szemben kellett helytállnia a domonkos rendi bírák előtt, de nagy hatású beszéde után felmentették őt. Ekkor került Katalin mellé Capuai Rajmund, a szent gyóntatója és későbbi legendaírója.

A fiatal lány hírneve a per után tovább nőtt: állítólag Pisában imádkozva megjelentek testén Jézus stigmái, Itáliát járva számos csodás gyógyulás fűződött Katalin nevéhez. 1376 során követőivel Avignonba ment, hogy XI. Gergely pápát személyesen bírja rá a hazatérésre. Útja sikerrel járt, az egyházfő 1377 januárjában bevonult Rómába. Gergely hamarosan meghalt, a pápaválasztás során kialakuló zűrzavarban Katalin VI. Orbánt támogatta, kérésére Rómába költözött. Katalin egészsége azonban a gyermekkora óta folytatott rendszeres böjt, az állandó zarándoklatok és prédikációk következtében megrendült, és 1380-ban, tehát éppen krisztusi korban, Rómában elhunyt.

II. Pius 1461-ben avatta őt szentté, II. János Pál pápa pedig 1999-ben Európa egyik védőszentjévé nyilvánította Sienai Szent Katalint.