rubicon
back-button Vissza
1429. április 29.

Jeanne d'Arc Orléans-ba érkezik

Szerző: Tarján M. Tamás

1429. április 29-én érkezett meg Jeanne d'Arc, egy írástudatlan francia parasztlány az angolok által ostromlott Orléans-ba, fanatizmusával és karizmájával megfordítva a százéves háború végkimenetelét.

Az 1337 óta vívott háború során a hadiszerencse gyakran megfordult, de végig az angolok maradtak helyzeti előnyben, akik az 1340-es években aratott győzelmeikkel (tengeren Sluys, 1340, illetve hat évvel később a crécy-i csata) mélyen benyomultak Franciaországba. 1360 után fordult először a kocka, amikor V. (Bölcs) Károly (ur. 1364-1380) vezetésével a francia lovagok visszafoglalták az ország nagy részét, hogy aztán VI. Károly (ur. 1380-1422) idején helyzetük még a kezdeti angol sikereknél tapasztaltnál is siralmasabban alakuljon. Mivel a király mentális problémái miatt képtelen volt az uralkodásra, kitört a viszály a gyámságra pályázó rokonok között, a két legbefolyásosabb jelölt Orléans-i Lajos herceg, Károly öccse, illetve Rettenthetetlen János, Burgundia hercege, az unokabáty lett.

A két párt közötti ellentét addig fajult, hogy János 1407-ben kísérletet tett Lajos meggyilkoltatására, majd kirobbant a polgárháború, aminek az angolok látták hasznát. V. Henrik király (ur. 1413-1422) 1415-ben hadjáratot indított a kontinensen, Azincourt-nál aratott győzelme révén meghódítva Franciaország északi részét. Keleten a burgundok és a királyi udvar között ráadásul az 1419-es békekötési kísérlet is kudarcba fulladt, mikor Rettenthetetlen János herceget az ún. armagnac (királypárti) felkelők lemészárolták. Burgundia V. Henrik oldalára állt, a két szövetséges hamarosan elfoglalta Párizst és a Bourges-ban székelő királypártiak számos erődjét.

A későbbi VII. Károly (ur. 1422-1461) már ekkor, tizennégy évesen beavatkozott a nagypolitikába, mikor 1417-ben dauphin-nek kiáltotta ki magát; az ő nevéhez kötődött a tragikusan végződő békülési kísérlet is, ami után Burgundia új hercege, Jó Fülöp bosszúból kizáratta VI. Károllyal a fiát az öröklésből az 1420-as troyes-i szerződéssel. A Bajor Izabella királyné által aláírt szerződés révén a trón örököse V. Henrik lett, az 1422-es év során azonban mind Károly, mind az angol uralkodó meghalt, a trón így a csecsemő VI. Henrikre (ur.  1422-1461/1470-1471) szállt.

VII. Károly természetesen nem fogadta el kitagadását, folytatta a reménytelenné vált háborút, melyet Bedford és Gloucester hercegek vívtak az angol trónörökös érdekében. A Sir John Fastolf és Lord Talbot által vezetett seregek 1428-ben vonultak Orléans alá, mely VII. Károly utolsó komoly erőssége volt. Több hónapos ostrom után, 1429. április 29-én érkezett ide Jeanne d'Arc, hogy miután kierőszakolta a támadást Jean d'Orléans-tól, a királyi seregek hadvezérétől, tíz napon belül felszabadítsa a várost.

Az ekkot 16 esztendős Jeanne a Vogézekben fekvő Domrémy falucskában született, egyszerű írástudatlan parasztlány volt, aki az állítólagos isteni hangok parancsára útra kelt VII. Károlyhoz, hogy engedélyt kapjon az angolok ellen harcoló sereg vezetésére. Jeanne egy rokona révén jutott el Vaucouleurs-be, melynek parancsnoka hosszas kérlelés után engedélyezte a parasztlány útját a dauphin-hez, Chinonba. Károly anyósa, Aragóniai Jolán engedélyezte a lánynak, hogy az általa felszerelt felmentő sereghez csatlakozzon, így kerülhetett – karddal, férfiruhában – 1429 áprilisában Jeanne d'Arc Orléans-ba. A vallási fanatizmusa és küldetéstudata által vezetett parasztlány a győzelem után hadvezérnek kijáró tiszteletet ért el, tanácsai alapján a győztes sereg nem Normandia vagy Párizs ellen indult, hanem váratlan húzással a Loire völgyének felszabadításába kezdett.

Miután Jeanne serege Patay mellett 1429. június 18-án tönkreverte Sir John Fastolf csapatait – az állítólagos isteni sugallatra hivatkozva – a távoli koronázóváros, Reims elfoglalását tűzte ki célul. A burgund megszállás alatt álló Auxerre és Troyes behódolása után július 16-án VII. Károly csapatai győzedelmesen vonultak be Reimsbe, majd francia királlyá koronázták a dauphin-t. Jeanne és az őt mindenben támogató vezérkar ezután Párizs ostromát javasolta Károlynak, ő azonban váratlanul fegyverszünetet kötött Jó Fülöp burgundiai herceggel. Mivel a burgundok a fegyvernyugvást a főváros megerősítésére használták fel, mégis megindult a hadjárat, mely az angol csapatokat ugyan legyőzte, de 1429 szeptemberében visszavonult Párizs falai alól.

Az év során Jeanne d'Arc felszabadított még néhány erődöt, vitézségét VII. Károly nemesi címmel honorálta. Az „orléans-i szűz” sorsa 1430 májusában, Compiégne ostroma során pecsételődött meg, ahol az utolsók között küzdött a visszavonuló franciák soraiban, míg a burgundiai lovagok bekerítették és elfogták őt. Jó Fülöp, a kor szokásának megfelelően, váltságdíjra bocsátotta értékes foglyát, akit családja szűk anyagi helyzete miatt nem tudott kimenteni, VII. Károly pedig cserben hagyta megmentőjét.

Ennek oka valószínűleg a Jeanne körüli ellentmondásos légkör volt, vallási fanatizmusából eredő, szentekéhez hasonló karizmáját ugyanis keskeny mezsgye választotta csupán el az ördögi megszállottságtól. Az isteni küldetését hangoztató leányt már Chinonban is vizsgálat alá vetették, ahol a francia udvari papság ártatlannak és tisztának találta, de nem véletlen, hogy az angolok is ilyen vádak révén számoltak le legádázabb ellenfelükkel, egy 18. életévét éppen betöltő parasztlánnyal. Miután Károly nem váltotta ki hadvezérét, Jeanne az angolok kezébe került, akik Rouenbe vitték és az inkvizíció elé állították, mint eretneket. A Pierre Cauchon angolbarát püspök vezette bíróság természetesen bűnösnek találta Jeanne d'Arcot és máglyahalálra ítélte őt, amit 1431. május 30-án hajtottak végre, Rouen főterén.

A parasztlány halála után látszólag az angolok várakozásai teljesültek, Károly felszabadító háborúja megtorpant, hosszú távon azonban a Jeanne d'Arc segítségével vezetett hadjárat megfordította a háborút. A Németalföldre koncentráló, nagyhatalmi szerepre törő Burgundia 1435-ben megegyezett VII. Károllyal, visszaadva a francia fővárost, az egyedül maradó angolok pedig az 1453-as castilloni csata után Calais kivételével minden franciaországi birtokukat elvesztették. Jeanne d'Arc eretnekperét III. Callixtus pápa engedélyével már 1452-ben felülvizsgálták, a négy éves eljárás végén Cauchont kiközösítették, a lányt pedig ártatlannak nyilvánították. A francia történelem egyik legnépszerűbb hősét, Jeanne d'Arcot 1909-ben avatták boldoggá, 1920 óta pedig Franciaország egyik védőszentjeként tisztelik.