Életét veszti Cesare Borgia

Szerző: Tarján M. Tamás

1507. március 12-én fejezte be kalandos életét Cesare Borgia, aki 32 esztendős korában egy spanyolországi vár ostroma közben esett el.

A hírhedt zsoldosvezér Rodrigo Borgia spanyol bíboros fia volt, akit 1492-ben VI. Sándor néven pápává is választottak. Cesare származásának törvényességét pápai bulla tanúsította, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy a pápának hivatalosan is gyermeke volt (ráadásul öt is, ebből három törvényes). Így Cesare 18 évesen elnyerte a bíborosi méltóságot, ám erről – elsőként a történelemben – nemsokára lemondott azért, hogy megházasodhasson.

Az ifjú Borgia botrányainál csak kegyetlensége volt nagyobb: állítólag beleszeretett nővérébe, Lucreziába, akinek a kegyeiért még saját öccsét, Giovannit és annak férjét is képes volt meggyilkolni. Cesare Rómában irtóhadjáratot folytatott a gazdag nemesi családok ellen, kocsmai verekedésekben vett részt, és az őt gúnyolókat saját kezűleg intézte el. Számos legenda maradt fenn VI. Sándor és fia fondorlatos gyilkosságairól, melyek célja az elhunytak vagyonának megszerzése volt.

Cesare ugyanakkor hadvezérként tehetségesnek bizonyult; amikor apja neki adományozta a Pápai Állam északi területét, Romagnát, és a hercegi címet, kemény harcok árán sikerült megszereznie birtokát. Hercegségét később számos hadjáratban gyarapította, célja állítólag Itália egységének megteremtése volt, Machiavelli is így emlékezik meg róla – erényeit kiemelve – A fejedelem című munkájában.

A kegyetlen önkényúrnak bizonyuló herceg sorsa akkor pecsételődött meg, amikor apja 1503-ban elhunyt, és legnagyobb ellenségük került a pápai trónra, II. Gyula néven. Cesare ekkor Nápolyba menekült, ahol bebörtönözték. 1506-ban apósához szökött, hogy zsoldosvezérként szolgálja őt, egy kisebb hadjáratban szerzett halálos sebet, a következő év tavaszán.