rubicon
back-button Vissza
1593. június 22.

Hasszán pasa vereséget szenved Sziszeknél

Szerző: Tarján M. Tamás

1593. június 22-én szenvedett vereséget Telli Hasszán boszniai pasa Sziszek vára alatt, miután ostromló seregét szétverték Erdődy Tamás horvát bán és Andreas Auersperg károlyvárosi főkapitány felmentő csapatai. A súlyos oszmán vereség később arra sarkallta III. Murád szultánt (ur. 1574-1595) hogy hadat üzenjen Rudolf német-római császárnak és magyar királynak (ur. 1576-1608), amivel kirobbant a tizenötéves háború.

Bár I. Miksa (ur. 1564-1576) és II. Szelim (ur. 1566-1574) 1568-ban Drinápolyban megkötött békeegyezményét a Habsburgok nyolcévente megújították a Portával, a végek számára a szerződés nem jelentett fegyvernyugvást. Oszmán területről a könnyűlovas akindzsik, a királyi Magyarországról pedig a magyar végvári vitézek és a törökök elől elmenekülő délszláv uszkok harcosok indítottak portyákat az ellenség területére, amivel mérhetetlen szenvedést okoztak a határvidék lakosságának. A fosztogató seregek a magánhadjáratok során számos alkalommal megütköztek, csetepatéik közül a nagyobb vereségek pedig a török és Habsburg uralkodót is tiltakozásra késztették. A portyázó akindzsik 1588-as szikszói veresége például kis híján a Porta hadüzenetét eredményezte – pedig oszmán katonák voltak a támadók – és egy hasonló konfliktus robbantotta ki aztán a tizenötéves háborút is.

Telli Hasszán boszniai pasa az uszkok fosztogatásra hivatkozva már 1591 óta magánháborút folytatott a horvát végvidék ellen, mely során számos kisebb erőd mellett a jelentősebbnek számító Bihács várát is elfoglalta. I. Rudolf tiltakozása ellenére a pasa 1593 tavaszán újabb támadást indított, és a környék szandzsákjaiból összegyűjtött – körülbelül 20 000 főt számláló – seregével a korábban már számos alkalommal ostromolt Sziszek alá vonult. Mivel az erődöt a Kulpa és a Száva folyó találkozásánál építették, az – főként Bihács eleste óta – kulcsfontosságú volt a déli végvárrendszer biztonsága szempontjából. A június közepén kezdődő ostrom idején mindössze néhány száz német zsoldos és újonc állomásozott a várban, Jurák Balázs és Fintics Mátyás kanonokok azonban e csekély erők élén is hősiesen helytálltak az ostromlókkal szemben. A sziszeki csata előtt az oszmánok tíz napon át lövették a várat, miközben Erdődy Tamás bán, Andreas Auersperg károlyvárosi főkapitány és egy krajnai ezredes, Rupprecht Eggenberg vezetésével 8000 főnyi felmentő sereg gyűlt össze Zágráb mellett. A keresztény segítség június 22-én érte el az ostrom helyszínét, és meglepte Hasszán seregeit.

Mivel Sziszek környékét a Száva, Kulpa és Odra folyók szinte teljesen körülfogták, a boszniai pasa kedvezőtlen pozícióban, egy félszigetre beszorulva vette fel a harcot a keresztény hadakkal, és csak egy fahíd nyújtott számára menekülési lehetőséget. Az ütközet a kezdeti esélyeknek megfelelően alakult: a vár és Auersperg serege között két tűz közé szoruló török erők jelentős része már a harc kezdetén próbált megfutamodni, de a pasa által építtetett keskeny híd csak keveseknek biztosította az átjutást. A báni-főkapitányi sereg heves ágyútüze, valamint Erdődy és Eggenberg rohamai során az ostromlók nagy részét lemészárolták vagy beszorították a Kulpa folyó vizébe. Maga a nyolcvan esztendős pasa is halálát lelte a sziszeki ütközetben, pórul járt serege pedig – a hadsereg létszámára vonatkozó különböző becslések fényében – 8-20 000 fős veszteséget szenvedett.

A Sziszek mellett aratott győzelem mind a királyi Magyarországot, mind a keresztény Európát kitörő örömmel töltötte el, Zágráb püspöke például elrendelte, hogy városában a diadal emlékére minden nap kettő órakor szólaljanak meg a harangok. III. Murád szultán számára     az elszenvedett vereség viszont súlyos szégyen volt, ami azonnal bosszúért kiáltott. Két hét gondolkodás után a Porta hadat is üzent Rudolfnak, és ezzel kezdetét vette a – Hasszán pasa 1591 óta tartó támadásai miatt – tizenötéves háborúnak nevezett összecsapás, mely Szulejmán (ur. 1520-1564) egykori fölényéhez képest kiegyensúlyozott küzdelmet, a birodalmak határán élő magyarság számára pedig rengeteg szenvedést hozott.