rubicon
back-button Vissza
1732. február 22.

George Washington elnök születése

Szerző: Tarján M. Tamás

"A kormányzat nem ésszerűség és nem ékesszólás, hanem hatalom.
Miként a tűz, veszélyes szolga és félelmetes gazda;
egy pillanatra sem szabad felelőtlenül ráhagyni, hogyan jár el."
(George Washington)

1732. február 22-én született George Washington, az Egyesült Államok első elnöke, az ország fővárosának névadója.

Washington egy gazdag ültetvényes család második fiúgyermekeként, Virginia államban látta meg a napvilágot. A későbbi elnök fiatal korában vámtisztviselőként, majd földmérőként dolgozott a 13 gyarmat határától nyugatra fekvő területeken, 1754-től pedig részt vett a franciák és indiánok ellen vívott háborúban, ahol több alkalommal is kitűnt hősiességével. Washington emellett igen szerencsésnek mondhatta magát, ugyanis a Monongahela folyónál vívott csatában például négy golyó fúródott a kabátjába, közben pedig két lovat is kilőttek alóla. A politikus 1752-ben megörökölte, majd felvirágoztatta nagybátyja hatalmas ültetvényeit, így az 1770-es évek elejére Virginia egyik leggazdagabb birtokosa lett. Ennek következtében Washington is megérezte a britek által bevezetett új adók és illetékek terhét, ami miatt a Polgárok Házában mind többször emelte fel hangját a gyarmati kormányzat ellen.

George Washington a függetlenségi háborút megelőző években katonaként és politikusként is komoly megbecsülést szerzett, ezért 1775 júliusában a második kontinentális kongresszus delegáltjai őt választották meg az amerikai haderő főparancsnokának. Washington kulcsszerepet játszott a függetlenségre törekvő gyarmatok sikerében, ugyanis felismerte, hogy az Európából érkező reguláris csapatok túlerejével szemben a gerilla hadviselés és a váratlan rajtaütés jelenthet hatásos ellenszert. Jóllehet, a háború alatt a főparancsnok több súlyos vereséget is elszenvedett - például Long Islanden -, a sorsfordító trentoni, monmouthi és princetoni csatákban oroszlánrészt vállalt a győzelem kivívásában.

Bár az 1783-as párizsi békeszerződés aláírására személyesen nem tudott elutazni, Washingtonnak komoly szerepe volt az amerikai gyarmatok függetlenségét megteremtő egyezmény tető alá hozásában, majd elévülhetetlen érdemeket szerzett az új állam konszolidációjában is. Tudását ugyan nem tartotta elegendőnek ahhoz, hogy beleszóljon az 1787-re megszülető amerikai alkotmány megszövegezésébe, az alaptörvényt létrehozó bizottság elnökeként azonban minden tekintélyét latba vetette a dokumentum elfogadása érdekében. George Washington az őt övező általános tiszteletnek hála az amerikai közélet pártok felett álló alakja lett, így aztán az első ízben összeülő elektori kollégium 1789-ben őt választotta meg az Egyesült Államok első elnökének.

Az államszövetség élén Washington mindig az egység és a semlegesség politikáját képviselte: ellenezte, hogy a tengerentúli politikusok brit mintára pártokba tömörüljenek, a külpolitikában pedig egész életében azon az állásponton maradt, hogy a fiatal Amerikának távol kell tartania magát a nemzetközi bonyodalmaktól, és kerülnie kell a kötelezettségeket. Ez elsősorban Párizst tölthette el csalódással, hiszen a Föld első demokratikus állama a korábban kapott segítség ellenére látványosan cserbenhagyta a forradalmi Franciaországot a kibontakozó koalíciós háborúban, és inkább arra használta fel a konfliktust, hogy a Jay-szerződéssel rendezze az Egyesült Államok és a Brit Birodalom gazdasági és diplomáciai kapcsolatait. Washington két cikluson keresztül, 1789-97 között ült az elnöki székben, országlása pedig egyáltalán nem volt mentes a konfliktusoktól: az államfő legnagyobb fájdalmára az amerikai politika hamarosan pártoskodásba fulladt, nyomasztó volt az államadósság, a szeszes italokra kirótt különadó pedig több éves zavargásokat eredményezett.

Washington elnökként is igyekezett kerülni a rivaldafényt, miután pedig 1797-ben véget ért második terminusa, visszavonult Mount Vernon-i birtokaira, ahol hamarosan megalapította az Egyesült Államok legnagyobb desztillálóüzemét. Az első amerikai államfőt már életében a tengerentúli ország "atyjaként" tisztelték: nem véletlen, hogy a Potomac partján felépített új fővárost éppen róla nevezték el, emellett pedig egy állam is megőrizte George Washington nevét. Az Egyesült Államok történetének legjelentősebb politikusa két évvel visszavonulása után, 1799 decemberében fejezte be életét, halála után pedig igazi legendává, az amerikai elnökök és politikusok ideáljává nőtt. Máig számos anekdota kering Washington nyíltszívűségéről, szerénységéről, higgadtságáról, emberbarátságáról, bölcsességéről és még számos államférfiúi kvalitásáról, melyeket eszünk ágában sincs megkérdőjelezni; csupán annyit említenénk meg, hogy George Washington összes jó tulajdonsága sem akadályozta meg John Adamst abban, hogy a politikai viták hevében néha ne nevezze "vén tökfejnek" az Egyesült Államok máig köztiszteletben álló első elnökét.