A brit törvényhozás visszavonja az illetéktörvényt

Szerző: Tarján M. Tamás

1766. március 17-én vonta vissza a brit törvényhozás az előző évben meghozott illetéktörvényt (Stamp Act). A jogszabály az észak-amerikai brit gyarmatokra vonatkozott, III. György király (ur. 1760-1820) kötelezte az újvilági hivatalokat és a sajtót is, hogy mindennemű kiadványt illetékbélyeggel ellátott papírra nyomtassanak.

Londonban ezt az adófajtát a hétéves háború (1756-63) anyagi terheinek a kompenzálására találták ki, úgy vélték, a gyarmatok tartoznak ennyivel a kormányzattal, hiszen a háború gyarmati hadszínterein a brit katonaság győzelmei (Kanadát a britek megszerezték Franciaországtól) a kolóniák érdekeit szolgálták.

Az amerikaiak viszont messze nem így gondolkodtak, sokkal inkább azt sérelmezték, hogy adót vetnek ki rájuk anélkül, hogy képviseletet biztosítanának számukra a törvényhozásban. Az illetéktörvény ellen szinte mindenhol fellázadtak, elkergetve a brit tisztviselőket, ráadásul létrejött a Szabadság Fiai nevű csoportosulás, az első olyan szervezet, mely átívelt a gyarmatok határain. A Stamp Act elleni tiltakozásul egy összgyarmati konferenciát is rendeztek, erre New Yorkban került sor.

Az illetéki adót végül behajthatatlansága miatt 1766 márciusában a londoni parlament visszavonta, viszont az anyaország ezzel sem vált kedveltebbé a gyarmatok polgárai előtt. Ezekben az évtizedekben már érezhető volt, hogy Nagy-Britannia jelenléte egyre inkább teher a kolóniák számára, az illetéktörvény elleni egységes fellépés pedig előrejelezte azt a konfliktust, ami 1776-ban robbant ki, a függetlenedés jegyében.