A náci Németországban újra bevezetik a sorozást

Szerző: Tarján M. Tamás

1935. március 16-án rendelte el Hitler Németországban a sorozás visszaállítását, megsértve ezzel a versailles-i békerendszer hadseregre vonatkozó passzusait.

A katonai egyezmények megsértése már Hitler hatalomra jutása előtt is gyakori volt, nem csupán Németországban, hanem szinte valamennyi vesztes államban. A németek elsősorban a Szovjetunióval kötött kereskedelmi egyezmények segítségével játszották ki a Népszövetség éberségét, több szovjet üzem is szállított harckocsikat és vegyi fegyvereket a Reischwehr (a Weimari Köztársaság hadserege) számára.

Hitler hatalomra jutása (1933) után annyiban történt változás, hogy az új államfő nyílt háborút hirdetett a versailles-i korlátozások ellen, szét akarta zúzni az 1920-ban kialakított nemzetközi politikai rendszert. Hindenburg elnök 1934-ben bekövetkező halála után magához vette annak korábbi jogköreit, köztük a vezérkari főnöki tisztséget is, ráadásul a német katonák eztán a Führer nevére tettél le katonai esküjüket.

A sorozás 1935-ös visszaállításával keresztelték át a német hadsereget a „Wehrmacht”, vagyis véderő névre, ahol ezentúl minden évben annyi új katonát képeztek ki, amennyit az 1919-es béke összesen engedélyezett (100.000 fő). A hadsereg növekedésével a náci Németország külpolitikája mind agresszívabbá vált, egy évvel később Hitler csapatai már a remilitarizált Rajna-övezetben masíroztak.