Németország csapatai végrehajtják az Anschlusst

Szerző: Tarján M. Tamás

1938. március 12-én vonultak be a náci Németország csapatai Ausztriába, végrehajtva az Anschlusst, a kisebbik német ajkú állam annexióját.

Ausztriában a harmincas évek során megerősödött az egyesülést támogató náci mozgalom, gyakran fenyegetve az állam biztonságát. ők feleltek például Engelbert Dolfuss kancellár 1934-es meggyilkolásáért is. 1938-as összeesküvésükről tudomást szerezve, az akkori osztrák kancellár, Kurt von Schuschnigg március 9-én találkozott Hitlerrel, hogy segítséget kérjen tőle Ausztria függetlenségének megőrzéséhez.

A – meglehetősen naiv – kancellárt azonban Hitler náci kormánytagok kinevezésére kényszerítette és népszavazás kiírását követelte az Anschluss ügyében. A lehetetlen helyzetbe kerülő Schuschnigg engedelmeskedett, majd március 11-én lemondott, a Wehrmacht pedig bevonult az országba, ahol Hitlert ünneplő tömegek fogadták. Az Anschlusst másnap, március 13-án hirdették ki Bécsben.

Ausztria elfoglalása régi álma volt Hitlernek, aki egy olyan államot akart létrehozni, amely valamennyi németek lakta területet egyesít, mindezt a nemzeti önrendelkezési joggal indokolva meg. Később a náci Németország ezen a jogcímen csatolta el Csehszlovákiától a Szudéta-vidéket (az 1938 őszi müncheni konferencián ezt a nagyhatalmak a megbékélés jegyében jóváhagyták), majd 1939 márciusában megszállta a maradék Csehországot is. Hitler az egységes német élettér megteremtése érdekében egy területsávot, ún. korridort követelt Lengyelországtól (Kelet-Poroszország ugyanis szárazföldön el volt vágva Németország többi részétől), ennek visszautasítása váltotta ki az 1939. szeptember 1-ji német támadást, a második világháború kitörését.

A későbbi terjeszkedés nyitányául szolgáló Anschluss révén a Harmadik Birodalom 1938. március 12-től határos lett Magyarországgal, ez pedig drasztikus módon csökkentette hazánk esélyeit az önálló külpolitika és a semlegesség megőrzésének terén is.