rubicon
back-button Vissza
1974. május 18.

Sikeres indiai atomkísérlet a Thar-sivatagban

Szerző: Tarján M. Tamás

1974. május 18-án hajtották végre India „Mosolygó Buddha” fedőnevű, sikeres föld alatti atomkísérletét a Thar-sivatagban fekvő Pokhran katonai bázison.

Miután Brit India 1947-ben elnyerte függetlenségét, az iszlám népességet tömörítő Pakisztán és a hindu India között számos konfliktus alakult ki. Az ellentétek forrása a Himalája magasabb területein fekvő Kasmír volt: hovatartozását a két ország három alkalommal (1947, 1965, 1971) is a fegyverek erejével próbálta eldönteni. 1962-ben Kína is háborút indított India ellen, mivel a megszállt Tibetből elmenekülő dalai láma menedéket talált a hindu államban, ezenkívül a dekolonizáció során létrehozott határvonal, a MacMahon-vonal sem felelt meg a két fél várakozásának.

Az indiai-kínai háború a pakisztáni ellentéteket is felerősítette, miután a távol-keleti nagyhatalom Kasmír odaígérésével próbálta megnyerni India nyugati szomszédját szövetségesének. A hindu államot a bekerítés veszélye késztette az atomprogram elindítására, aminek érdekében elutasította az 1968-as atomsorompó-egyezmény aláírását is. A program megvalósítását a veszélyérzet csak gyorsította, Indira Gandhi miniszterelnöknő az 1971-es pakisztáni háború után – elrettentés céljából – már a végső, robbantási stádium előkészítésére adott utasítást.

1972. szeptember 7-től 20 hónapon keresztül egy Chandagar városában található laborban fejlesztették ki az első indiai atombombát, Raja Ramanna atomfizikus vezetésével. Az első indiai atombomba mintegy 1,25 méter átmérőjű, 1400 kilogramm súlyú szerkezet volt, melynek nukleáris tartozékai Kanadából származtak. A kísérlet a Buddha mosolya nevet kapta, ennek során a Virág fedőnévvel illetett – a Nagaszakinál felrobbantott Fat Man alapján épített – bombát Buddha születésének évfordulóján, 1974. május 18-án reggel robbantották fel, egy Thar-sivatagban fekvő katonai bázis alatt. A szerkezet a hivatalos jelentések alapján 10 kilotonna robbanóerővel bírt, de hatásfokát a propaganda érdekében valószínűleg eltúlozták.

A sikeres kísérlettel India hatodikként csatlakozott a nukleáris fegyverrel rendelkezők táborához (Egyesült Államok, Kína, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország), ezzel elsőként vált atomhatalommá olyan állam, mely nem volt az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. A sikeres indiai atomkísérlet bejelentése után a szomszédos Pakisztán is fokozott erővel látott neki a Zulfikar Ali Bhutto elnök által meghirdetett nukleáris program végrehajtásának, aminek sikerére 1998-ig kellett várni. Jelenleg a két közép-ázsiai atomhatalom kölcsönösen sakkban tartja egymást nukleáris erejével, miközben több évtizedes konfliktusukat a mai napig nem sikerült rendezni.