rubicon
back-button Vissza
1981. május 13.

Ali Agca merénylete II. János Pál pápa ellen

Szerző: Tarján M. Tamás

Mehmet Ali Agca 1981. május 13-án a Szent Péter téren sikertelen kísérletet tett II. János Pál pápa meggyilkolására, miközben az egyházfő szokásos heti audienciáját tartotta.

A merénylet idején 23 esztendős Agca Malatya tartományból, Belső-Törökországból származott, egy szegény család gyermekeként már fiatalon bűnözésre adta a fejét. A fiatalember kezdetben bankrablásokban, bolti tolvajlásokban vett részt, majd belépett a szélsőjobboldali Szürke Farkasok nevű szervezetbe, mely Törökországban számos robbantásért és merényletért volt felelős. Egyes feltételezések szerint Agca idővel a Palesztin Népi Felszabadítási Szervezet ügynöke is lett, de ezt ő fogságba esése után végig tagadta. A török férfi részt vett abban a merényletben, mely során a Szürke Farkasok megölték Abdi Ipekci baloldali újságírót Isztambul közeli otthonában. A gyilkosságot követően Agca 1979 februárjában rendőrkézre került, az év novemberében azonban megszökött börtönéből és Bulgáriába menekült, majd két éven keresztül utazgatott a Mediterráneumban. A terrorista 1981. május 10-én érkezett egy Milánóból induló vonattal Rómába, azzal a céllal, hogy meggyilkolja II. János Pál pápát, akit már törökországi börtönében készített feljegyzéseiben is az iszlám testvériség ellenségeként és a kapitalizmus egyik jelképes alakjaként írt le.

Agca Rómában állítólag egy török maffiózó és a bolgár katonai attasé segítségével tervezte meg merényletét, melyet egy segítőtársával akart végrehajtani. Az volt a terv, hogy Ali Agca lő a pápára, miközben társa egy kisebb robbantássalzűrzavart kelt a Szent Péter téren, hogy a támadók a bolgár nagykövetségre menekülhessenek. 1981. május 13-án végül csak Ali Agca hajtotta végre a terv ráeső részét, egy 9 milliméteres Browning pisztolyból négy lövést adott le az audienciát tartó egyházfőre, melyek közül kettő a tömeget, kettő pedig II. János Pál testét találta el, súlyos belső sérüléseket okozva a pápának. Agcát az egyházfőt körülvevő hívők és Camillo Cibin, a Vatikán biztonsági főnöke könnyűszerrel lefegyverezte, a sérült egyházfőt pedig a Gemelli Kórházba szállították, ahol hetekig ápolták. II. János Pál a merénylet ellenére későbbi működése során sem riadt vissza a nyilvános megjelenésektől, még kórházi ágyán megbocsátott merénylőjének, akit 1981 júliusában életfogytiglani börtönre ítéltek. Agca a börtönévek során számos, egymásnak ellentmondó vallomást adott a pápa ellen tervezett merénylettel kapcsolatban, első – feljebb olvasható – vallomása alapján a bolgár titkosszolgálat és a KGB támogatta a török terroristát.

Mivel Karol Wojtyla, a történelem első lengyel pápája közismerten antikommunista és hazája ellenzéki mozgalmának, a Szolidaritásnak nyílt támogatója volt, a merénylet moszkvai szála egyáltalán nem elképzelhetetlen. A lengyel származású pápa komoly ellenfél volt a szocialista blokk ateizmusa számára, II. János Pál lengyelországi látogatásai valamennyi kelet-európai országban a kereszténység pozícióit erősítették. 1985-re Agca vallomásai alapján sikerült is négy férfit bíróság elé állítani, ám a terrorista váratlanul visszavonta vallomását és magát Jézus Krisztusnak nevezve kijelentette, hogy tettét isteni parancsra hajtotta végre. Agca gyilkossági kísérlete mind a mai napig foglalkoztatja a közvéleményt, más merényletekhez hasonlóan számos összeesküvést és szervezetet sejtenek – pl. a NATO-hoz közel álló Gladio, Stasi, SISMI (olasz titkosszolgálat), KGB, CIA – az események hátterében, a tettes 2010-ben azzal botránkoztatta meg a közvéleményt, hogy Agostino Casaroli bíborost nevezte meg értelmi szerzőként.

II. János Pál később meglepően jó kapcsolatot ápolt Agcával, 1983-ban meg is látogatta börtönében támadóját, aki hamarosan katolizált. A pápa kérésére a török férfi 2000-ben kegyelmet kapott Carolo Ciampi köztársasági elnöktől, balszerencséjére azonban Törökországban ismét börtönbe vetették egykori bűntettei miatt. Innen 2010-ben szabadult, fogsága alatt számos – alaptalan – figyelmeztető levelet írt XIII. Benedek pápának, hogy visszatartsa őt az országba tervezett látogatásától.