rubicon
back-button Vissza
933. március 15.

A kalandozó magyarok első jelentős veresége Merseburgnál

Szerző: Tarján M. Tamás

933. március 15-én szenvedett vereséget a Lehel és Bulcsú vezette kalandozó magyar sereg I. (Madarász) Henrik német király és szász herceg (ur. 919-936) csapataitól Merseburg mellett.

A magyarok a honfoglalás óta vezettek fosztogató hadjáratokat, gyors lovaikon bejárva szinte a kontinens egészét, az Északi-tengertől Nápolyig és az Atlanti-óceánig rettegéssel töltve el a lakosságot (állítólag így imádkoztak: „a magyarok nyilaitól ments meg Uram minket”). A kalandozóknak kedvezett Európa széttagoltsága, a Frank Birodalom utódállamainak gyengesége, az egymás ellen hadakozó kisebb-nagyobb fejedelemségek, hercegségek ugyanis szívesen alkalmazták zsoldosként a félelmetes gyorsasággal száguldozó, az íjat mesterien kezelő magyarokat. Madarász Henrik is alulmaradt már korábban, a 924-es esztendőben egy kalandozó sereggel szemben, így adót fizetett a magyaroknak.

Henrik okos politikus volt, aki a következő éveket hadsereg szervezésére és várak építésére fordította, majd mikor elég erősnek érezte magát, megtagadta az adót. Ezt megbosszulandó indult a 933-as hadjárat, ami a kalandozó magyarok első jelentős vereségével végződött, hatalmas lelkierőt adva a nyugati keresztény államoknak. A fosztogató hadjáratok ugyan a merseburgi vereség után is folytatódtak, de ez a kudarc intő jelként szolgált a magyaroknak arra nézve, hogy jól megszervezett államokkal és hadseregekkel szemben hosszú távon bukásra vannak ítélve. Nem véletlen, hogy két évtized múlva, az apja politikáját folytató I. (Nagy) Ottó augsburgi győzelme (955) után a nyugati kalandozó hadjáratok végleg befejeződtek.