Napóleon hadserege, a Grande Armée 1812-ben vállalkozott a legnagyobb szabású hadjáratára, amikor a cári Oroszország ellen vonult háborúba. A hatalmas akció a legnagyobb vereséget hozta Napóleonnak, ami nagyban hozzájárult hatalma összeomlásához. Számos tényező vezetett a Franciaországot kivéreztető vereséghez. Az oroszok „felperzselt föld” taktikája és gyors hadseregszervezése, a hosszúra nyúlt utánpótlási vonalak és a kedvezőtlen időjárás, sár, hó és fagy mellett a tífusz volt az első tényező, ami tizedelni kezdte a hozzávetőleg hatszázezres hódító sereget.

Egy amerikai kutató, Stephan Talty egy 2001-ben kezdődött kutatás eredményeit publikálta most. Vilniusban, Litvánia fővárosában egy tömegsírt tártak fel, amely kétezer francia és szövetséges katona földi maradványait rejtette. A sírban talált fogakon elvégzett DNS-vizsgálatok szerint a katonák tífuszban hunytak el. Akkortájt a betegséget háborús ragályként emlegették, mert tömeges előfordulása a hadseregben volt megfigyelhető. A betegséget a tisztálkodás hiánya miatt elszaporodó paraziták terjesztették.

Mivel a Grande Armée a hadjárat 5. napján, 1812. június 28-án foglalta el Vilniust, kijelenthető: az először támadó ellenség a járvány volt. A kutató szerint a hadjárat első hetében naponta legalább hatezer katona kapta el a tífuszt.

A kb. hatszázezres Grande Armée-ból alig húszezren hagyták el 1812 decemberében Oroszország területét.