Ötven éve, 1959. júliusában Moszkvában egy nemzetközi vásáron az amerikai alelnök, Richard Nixon és a szovjet pártfőtitkár, Nyikita Hruscsov váratlanul beszélgetésbe elegyedett a nyilvánosság és az amerikai híradó kamerái előtt. Az előre meg nem tervezett, alig néhány perces találkozó „konyhai vita” néven vált ismertté, mivel Nixon egy kiállított, modern amerikai konyhába invitálta Hruscsovot.

A hidegháború jeges világában a szokatlan helyszín, a spontán eszmecsere és a szívélyes hangulat óriási médiaeseménnyé tette a rövid beszélgetést.

A felek érintették a nők és a munkások helyzetét. Kedélyesen elvitáztak országaik fejlettségi szintjéről. Többek között a sztrájk intézménye, az űrverseny és a lakáshelyzet is szóba került. A kommunizmus és a kapitalizmus közti ideológiai különbséget mindkét fél hangsúlyozta. Hruscsov azt mondta: „Ön a kapitalizmus ügyvédje, én a kommunizmusé.”

Nixon, utalva a kamerákra, kiemelte a média növekvő szerepét a politikában.

Mindkét fél ígéretet tett, hogy országaikban szinkronizálva vetítik le a híradórészletet. Ez az Egyesült Államokban maradéktalanul teljesült, viszont a szovjet nézők egy késő esti adásban Nixon megjegyzéseit részben lefordítva, megvágva tekinthették meg a felvételt.