Francia régészek nemrég jelentős felfedezést tettek Korzika délnyugati részén: a korai kereszténység érdekes emlékeit tárták fel a homokos tengerpartjáról ismert üdülőfalu, Propriano mellett folytatott ásatásaik során.

A kutatók három egymás fölött elhelyezkedő réteget találtak. A legrégebbi, valószínűleg a 4. századig visszavezethető leletegyüttes, egy temető hetvenkét sírhellyel. A második réteg egy 16 m hosszú és 8 és fél méter széles hajójú templom romja. Ez a 7. században épült. A harmadik réteg szintén egy templomrom, de kisebb. Hajójának mérete 11 méter hosszú és majd 6 méter széles.

Ez a felfedezés segít rekonstruálni Korzika mozgalmas történelmi időszakát. A vandálok az 5. században, a szaracénok a 7. és a 9. században is elfoglalták a szigetet. A népvándorlások korában, ahogy a proprianói ásatás is mutatja, jelentős keresztény kultúra létezett. A most feltárt emlékek a bizánciak hatását mutatják, akik szintén birtokolták a szigetet a 6. és 7. században.

A település a középkorban elnéptelenedett. Jelentéktelen halászfalu volt 1860-ig, amikor községi rangot kapott. A 20. században népszerű idegenforgalmi célponttá vált.