A kínai Nagy Falat majd kétezer évig építették Kína különböző urai. A Kr. e. III. században Csin Si Huang-ti császár kezdte el az erődítményrendszer kiépítését, hogy a földműves kínaiakat megvédje az északi és nyugati nomád törzsek támadásaitól. Az erődrendszer folyamatosan változott. Mind anyagában, mind hosszában alkalmazkodott az adott korhoz. A döngölt földet a középkorban tégla váltotta fel, a fal pedig az éppen aktuális hadi helyzetnek megfelelően terjeszkedett. Sokszor évszázadokig nem használták, hogy aztán ismét a bővítésébe kezdjenek. A ma látogatható falszakaszok nagy része a Ming-dinasztia alatt épület a XIV. és XVII. század között. A fal hosszúságának pontos adatai mindig vita tárgyát képezték. Mivel a világ legnagyobb építményeként tartják számon, megméri sem könnyű vállalkozás. Most tudósok egy csoportja a modern technológia vívmányaival fogott hozzá a hatalmas feladathoz. A GPS helymeghatározó rendszer és infravörös mérőeszközök segítségével új adatokat hoztak nyilvánosságra. A fal hossza 6260 km, ezt kiegészíti 360 km árok, és a kutatók feltérképeztek további 2232 km hosszú ún. természetes akadályt, ami szintén a fal védelmi funkcióját szolgálta. Az adatok nagy előrelépést jelentenek az eddigi becslésekhez képest, de a mérést végző szakemberek is elismerik, hogy a természetes erózió és az emberi beavatkozások következtében a fal hossza folyamatosan csökken, és az építmény jó része csak összehangolt munkával menthető meg.