Szerző: Hahner Péter

(Nagy) Péter cár kormányzata idején (1689-1725) mindössze egyetlen olyan év volt, amelyben az Orosz Birodalom nem viselt hadat valamelyik határán. Ezért az állami jövedelmet soha nem látott mértékben meg kellett emelni: 1680-ban 1,5 millió rubel volt az állam bevétele, 1701-ben pedig 3,6 millió rubel.

A bevétel növelését először a közvetett adók megsokszorozásával biztosították. Állami monopólium volt a szurok, az olaj, a kréta, a sakkfigura, a kártya, a szőrme, az irha, a kender és a dohány árusítása - a legjövedelmezőbbnek azonban a vodka és a só monopóliuma bizonyult. Még a tölgyfából készült koporsókat is átvette az állam, és négyszeres áron árusította. Péter cár 1708-ban új hivatalokat hozott létre "fiskálisok" néven, amelyek feladata jövedelmek kitalálása volt. Alaposan ki is tettek magukért: az orosz állam adót szedett születés, házasságkötés, temetés és végrendelet-készítés esetén. Adót szedett a lovak, a lóbőr és a lóhám után - vagyis nemcsak az fizetett, akinek élt a lova, hanem az is, akinek a lova elpusztult,  mint ahogy az is, akinek már csak a hám maradt meg. Fizetni kellett a kalap, a bőrcsizma, a méhkasok és a moszkvai házak után (a cár ugyanis azt szerette volna, hogy a nemesség költözzön át Szentpétervárra), szakáll-, majd bajuszviselés esetén, ezenkívül a szekéren szállítás díjának 10%-a is az államot illette. Volt ágyadó, fürdőadó, kocsmaadó, kéményadó, tűzifaadó, dióadó, dinnyeadó, uborkaadó, sőt ivóvízadó is! Az adólistákon 1698 címszó szerepelt, amelyekre hivatkozva adót lehetett követelni.

Mindez azonban kevésnek bizonyult. A közvetlen adók alapja 1678 óta a háztartás volt. I. Péter 1710-ben népszámlálást rendelt el, amely nagy megdöbbenésére azzal az eredménnyel zárult, hogy Oroszországban 20-25%-kal csökkent a háztartások száma. Ebben nyilván az is közrejátszott, hogy Péter uralkodása idején összesen 53 sorozásra került sor, és 300 000 férfit köteleztek katonai szolgálatra. Bár az is bizonyos, hogy amíg a háztartás volt az adóalap, addig a fiatal házasok nem szívesen alapítottak új "adóalapokat", vagyis nem költöztek el szüleiktől.

1724-ben ezért bevezették a fejadót a férfiak számára - ezzel sikerült 8,7 millió rubelre növelni az állam bevételeit. Mintegy 61%-kal növekedett az adóalap, s ennek köszönhetően a következő évben (több mint negyedszázados háború, a flottaépítés, a hadseregfejlesztés, az új főváros felépítése után!) megszűnt az államadósság. Hogy ez a rendkívüli siker mekkora terhet jelentett a lakosság számára, az ekkoriban senkit sem érdekelt.