2017. június 28.

Az 1928-as és az 1947-es stadionbalesetek

Szerzők: Lőrincz Róbert - Názer Ádám

A futballstadionokban rendszeresen megjelenő hatalmas tömeg a 20. század első éveiben megszülető új társadalmi jelenség. Csak háborús helyzetek, politikai tömegrendezvények, vallási ünnepek, kiemelkedő kulturális események, néha más sportágak versengései járnak ilyen hatalmas embertömeg jelenlétével.

Végzetes katasztrófák világszerte
A zsúfoltság, az érzelmek túlzottan heves megjelenése, a rendbontások, sokszor a rendezési hiányosságok vagy a stadionok nem megfelelő állapota és nemegyszer a tragikus véletlen időről időre súlyos stadionbalesetekhez vezettek. 

Több tucatnyi stadionkatasztrófa történt az elmúlt bő száz évben. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány a szomorú esetek közül:1982-ben Moszkvában hivatalosan 61-en haltak meg (állítólag kb. 340-en) a tömegben kialakult pánik következtében. 1991-ben 18 halottat követelt a korzikai Bastia stadionjában összeomló ideiglenes lelátó.

A stadionbalesetek egyik fő oka a világszerte elterjedt huliganizmus. A szurkolói rendbontások Limában 1964-ben legalább 300, 1967-ben a törökországi Kayseriben 40, 1981-ben Athénban 21 ember életét követelték.

Albion futballjának áldozatai

Európában a legismertebb stadionkatasztrófák a brit focihoz kapcsolódnak. A szigetország a sportág bölcsője, de itt történt eddig a legtöbb szerencsétlenség is a lelátókon.

A glasgow-i Ibrox Parkban 1902-ben 25-en haltak meg a Skócia-Anglia válogatott meccsen, amikor leszakadt egy korhadt lelátó. Ugyanebben a stadionban 1971-ben 66-an hunytak el, amikor egy Rangers-Celtic-rangadón az utolsó percben szerzett gól miatt kialakult tumultusban halálra taposták őket. Boltonban 1946-ban egy kupameccsen a leomló fal okozta 33 ember halálát.

Az 1980-as években a korszerűtlen stadionok, az elavult biztonsági szabályok és a futball-huliganizmus öt éven belül három borzalmas katasztrófához vezettek. 1985-ben egy harmadosztályú meccsen Bradfordban kigyulladt az egyik lelátó, amely ráomlott a tömegre. 56-an haltak meg. 1986-ban a huliganizmus okozott tragédiát. A Liverpool-Juventus BEK-döntőn a brüsszeli Heysel Stadionban angol rendbontók támadtak az olasz szurkolókra. A verekedésben és egy ledőlt kerítés alatt 39-en maradtak holtan. 1989-ben a sheffieldi Hillsborough Stadionban megrendezett Liverpool-Nottingham Forest FA-kupa elődöntőn a jegy nélküli nézők rendezői hiányosságok miatt egy igen zsúfolt lelátóra özönlöttek. Az elöl állók a kerítésnek préselődtek. 96-an haltak meg.

A nemzetközi szövetségek és egy kormánybizottság javaslatai alapján átfogó reformokat vezettek be a brit stadionok biztonságának helyreállításáért a következő években. Az intézkedések olyan jól sikerültek, hogy napjainkban szerte a világon ezek a biztonsági szabályok és stadionépítési elvek az irányadóak.

1928-as baleset a Megyeri úton
Hazánkban a fentiekhez hasonló, halálos áldozatokat követelő esetekre szerencsére nem volt példa, de két alkalommal csak a csoda mentette meg a nagyobb tragédiától a lelátón helyet foglalókat.

1928. március 4-én a nagyszerűen szereplő Újpest fogadta a Ferencváros csapatát az alig hat éve átadott Megyeri úti otthonában. A hazaiaknak először volt reális esélyük a bajnoki cím megszerzésére, nem csoda hát, hogy hatalmas tömeg próbált bejutni a nagy rangadóra. A játékteret övező, később lebontott kerékpárpálya miatt ekkor csak 15-20 ezres befogadóképességű létesítményben, mely egyébként a legmodernebb magyarországi sporttelepnek számított, mintegy 25 ezer szurkoló préselődött össze, de még így is ezrek rekedtek a stadionon kívül. Hatvanfős rendezőgárda és százhúsz rendőr próbálta fenntartani a rendet, de a veszedelmes zsúfoltság miatt szinte prognosztizálható baleset már az első félidőben bekövetkezett.

A főtribünről annyit lehetett látni, hogy a szemközti lelátórészen, ahol még a kerékpárpálya egy része is ki volt adva a nézőknek, egyik-másik helyen megszakad az embertenger, mintha örvény bolygatná meg. A felső sorok nyomása megdöntötte az alsókat, és az egymásra torlódó emberhullámok az elöl állókat a korlátokhoz szorították, melyek a hatalmas teher alatt összetörtek. Mintegy 40-50 ember zuhant be a pályára, néhányukat a mentőknek kellett ellátni.

A szünet utáni percekben újabb szerencsétlenség történt. Az állóhelyek fölötti kisebb, fából készült büfé tetejéről közel száz szurkoló figyelte a mérkőzést. A nagy súly miatt ez az alkalmi tribün leszakadt, többen az alattuk levő zsúfolt lelátóra zuhantak. Az újpesti mentők 36 esetben nyújtottak elsősegélyt a találkozó alatt, de az esti lapok beszámolóival ellentétben szerencsére senki sem halt meg.

1947-es baleset az Üllői úton
Az előbbinél jóval súlyosabb baleset történt majd húsz évvel később, az 1947. május 4-én rendezett Magyarország-Ausztria válogatott mérkőzésen. A Ferencváros Üllői úti sporttelepén a magyar labdarúgás 50 éves jubileumát ünnepelték. Több mint negyvenezren szorongtak az ennél kevesebb néző befogadásra alkalmas falelátókon. A kezdőrúgást Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok, az újpesti Megyeri úti stadion tervezője végezte el, az ünnepi pillanatok azonban nemsokára rémálommá váltak.

A magyar csapat második góljánál az állóhelyi nézősereg egy része rázuhant az alatta lévő korzóülés közönségére. Már itt is sokan megsérültek, de a második félidő elején az állóhely város felőli kanyarjában ennél sokkal súlyosabb szerencsétlenség történt.

Egyszerre megmozdult a hatalmas "embererdő", és a nyolc méter szélességben leszakadó lelátórésszel együtt vagy kétszáz szurkoló zuhant a mélybe. A deszka- és oszlopdarabok között véres ruhában fekvő sérültek közül több mint százat szirénázó mentőautók, köztük a Svájci és a Svéd Vöröskereszt autói szállították a közeli kórházakba. Szinte hihetetlen, hogy itt sem történt haláleset. A legsúlyosabb sérült, Varga Pál csigolya- és koponyaalapi töréseket szenvedett. Az egész életére nyomorékká lett fiatalembert később az FTC alkalmazta: negyedszázadon át volt a sporttelep pénztárosa, sőt, az Üllői úti székházban szállást is biztosítottak számára. A tribün leszakadását akrobatikus ügyességgel baj nélkül megúszó szurkolóról, Nika Lászlóról úgy tudni, hogy később külföldre távozott.

A mérkőzés alatt bekövetkezett események rámutattak a sportlétesítmények leromlott állapotára, és nagyban előmozdították a már régóta tervezett nemzeti stadion, a későbbi Népstadion felépítésének ügyét.