50 éve, 1959. január 1-jén vonult be gerillacsapatai élén Fidel Castro Havannába, megdöntve Batista elnök korrupt rendszerét.

A szigetország, amely 1898-ban évszázados spanyol uralom után, a spanyol–amerikai háborút lezáró párizsi béke rendelkezése értelmében lett független, erős amerikai befolyás alá került. Az Egyesült Államok az 1930-as évekig nemzetközi szerződésen alapuló védnökséget látott el Kuba felett.

Kuba az amerikai gazdaság szerves része lett. 1958-ban a bányakoncessziók 80 százaléka, a földtulajdon 50 százaléka volt amerikai kézen. A sziget cukoripara a hatalmas amerikai piacnak köszönhetően virágzott, ez az iparág adta az export 80 százalékát. A kubai dohánytermékek az amerikai mindennapok részei voltak.

Az amerikai életérzés egyes elemei is megjelentek a szigetországban. Amerikai importként érkeztek az autók, televíziók és varrógépek. Aki megtehette, az amerikai divatot követte.

Kuba az amerikaiak kedvelt üdülőhelye volt, akik itt keresték az otthon nem elérhető tiltott gyümölcsöket. Virágzott a prostitúció és a szerencsejáték, a kaszinók pedig amerikai alvilági csoportok kezében voltak.

Az USA által kezdetben óvatosan támogatott Castro hatalomátvétele, majd politikájában a kommunista-marxista irányvonal megerősödése, ami 1961-re a teljes államosítással járt, ezt az idillinek nem mondható, de sajátos világot tüntette el. Sőt, az Egyesült Államok teljes gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi embargóval sújtotta egykori „kváziállamát” 1962-ben.