2017. június 22.

Az ÁVH Dzerzsinszkij Tiszti Iskolája

Szerző: Kozáry Andrea

A politikai osztályok állományába tartózók részére 1948-ig szervezett kiképzés és oktatás nem volt. A rendőrségnél bevezetett gyakorlatot követték itt is, vagyis a napi munka mellett néhány hetes tájékoztató tanfolyamokat (nyomozói, bűnügytani, fogalmazói, irodai ügyviteli, gép és gyorsírási stb.) indítottak. A Rendőr/akadémia egyéves tiszti iskolájára Péter Gábor külön kérésére az államvédelmi osztályról is kerültek be hallgatók. 

A Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságán 1948 szeptemberétől indult meg a tervszerű kiképzési munka. 1949-ben folytatódott a nyomozói képzés, de emellett híradós, határrendészeti, karhatalmi, fényképész, operatív nyomozói, valamint távgépírói tanfolyamok indítására is sor került. A három héttől hét hónapig tartó különböző továbbképzéseken több mint másfél ezer fiatal vett részt. Ugyanebben az évben a tisztek részére hat, illetve nyolc hónapos tanfolyamokat szerveztek 196 fő részvételével. A honvédtiszti iskolára 97 jelentkezőt küldtek, a Szovjetunióban pedig húszan végeztek el egyéves tiszti tanfolyamot.

1949 végén a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságát és a Honvéd Határőrséget összevonták, ekkor lett önálló főhatóság az Államvédelmi Hatóság. A rendelkezés értelmében az ÁVH a Minisztertanács alá tartozott, vezetőjét a Minisztertanács előterjesztésére az Elnöki Tanács nevezte ki, illetve mentette fel. A rendőrséggel való szervezeti összefüggése megszűnt, felügyeletét közvetlenül Kádár János belügyminiszter gyakorolta. Az 1950 januárjától bekövetkezett gyökeres változás szükségessé és indokolttá tette az ÁVH saját iskolarendszerű oktatásának kiépítését.

Több hónapos előkészítő munka után, 1951. szeptember 13-án látott napvilágot Péter Gábor 70. sz. parancsa, mely intézkedett az 1 éves Dzerzsinszkij Operatív Iskola megindításáról, ahol október 1-jétől a következő év szeptember 1-jéig évente 250 főt képeztek. Az ÁVH vezetője jelölte ki azokat a személyeket (minden esetben a hatóság tisztje, százados, őrnagy, alezredes), akik a megadott témában és a meghatározott időpontig a szakmai előadásokat megtartották. Péter Gábor parancsai tartalmazták az októbertől június végéig megtartásra kerülő szakmai előadások címét is, pédául:

"A beszervezési jelölt meghívásának módjai, a beszervezés folyamata"
"Az ügynökség ellenőrzése, az árulás elleni harc"
"Az ügynökség bevezetése az ügynöki bizalmas
nyomozás alatt lévő ellenséges körbe"
"Operatív nyilvántartás"

Az operatív munkához szükséges általános ismeretek, alapfogalmak és módszerek elsajátítása után került sor a gyakorlati tudnivalók oktatására, valamint az aktuális kül- és belpolitikai helyzet ismertetésére. Néhány cím az előadások közül:

"Az ÁVH szerveinek harca a koalíciós pártokba
befurakodó jobboldali elemek  ellen"
"Az ÁVH szerveinek harca a trockisták ellen"
"Az ÁVH szerveinek harca a klerikális reakció ellen
(Grősz, Mindszenti-per [sic!] kiértékelése)"
"Az ÁVH szerveinek harca a jobboldali szociáldemokraták ellen"
"A titóista hírszerzőszervek ellenséges tevékenysége
és az ellenük való harc feladatai"
"Az operatív munka sajátosságai az értelmiség és az ifjúság körében"
"Névtelen levélírók, illegális sajtótermékek felkutatása"

A hallgatók megszerzett ismereteikről negyedévenként adtak számot írásbeli és szóbeli kollokvium keretében. "Voltak olyan esetek, amikor egy-egy hallgató olyan helyes intézkedést is megjelölt, melyre mi sem gondoltunk. Voltak többen, akik egyes jelenségeket, tényeket helytelenül értékeltek és ennek alapján helytelen következtetéseket vontak le. Pl. a helyszínes bűncselekménynél az egyik hallgató a helyszínen talált Tulipán cigarettavéget úgy értékelte, hogy annak eldobója, a valószínű tettes biztosan arisztokrata volt, mert ilyen cigarettát szívott. Egy másik hallgató a helyszínen talált fejszéről azt a következtetést vonta le, hogy a tettes kulák lehetett."

Az 1952 novemberében megindult következő operatív tiszti továbbképző iskola alapjaiban ugyanolyan célkitűzésekkel, feladatokkal, valamint tematikával és módszerekkel folytatta az oktatást és kiképzést, mint az előző. Kisebb módosításokkal lényegében 1956 őszéig érvényben volt az iskola irányvonalát meghatározó kollégiumi határozat:  "az iskola feladata a Szovjetunióhoz, a Párthoz hű, harcos, önkritikával és kritikával rendelkező, szerény, áldozatkész, fegyelmezett, politikailag és szakmailag képzett államvédelmi tisztek nevelése." 

Az 1953. júniusi politikai fordulat után az Államvédelmi Hatóság újra a Belügyminisztérium szervezeti rendjébe, a megyei államvédelmi osztályok pedig a megyei rendőr-főkapitányságok alárendeltségébe kerültek. Az ÁVH megszüntetését, illetve feloszlatását Nagy Imre miniszterelnök rendelte el 1956. október 28-i rádióbeszédében.