2017. október 18.

Ciprus olasz régészei

Luigi és Alessandro Palma di Cesnola 1832-ben és 1840-ben születtek Torino mellett. Piemonti nemesi családjuk érintett volt az 1821-es megmozdulásokban. Ez a hagyomány végigkísérte a fivérek életét is. Mindketten a katonai pályát választották. A krími háborúban önkéntesként vettek részt, majd  az amerikai polgárháborúban szolgáltak. Luigi 1863-ban lovassági tisztként megsebesült és konföderációs fogságba esett, ahonnan a következő évben szabadult, és ismét a harctérre sietett. Hősiességéért kitüntették. Alessandro tengerészgyalogosként harcolta végig a polgárháborút.

1865-ben az Egyesült Államok ciprusi konzuljának nevezte ki Luigit. Öccse, Alessandro részt vett az olasz egyesítés harcaiban. Hősiességért kitüntették. 1869-ben Dél-Amerikába ment, és beutazta az egész kontinenst. 1871-től az uruguayi hadseregben szolgált. A két testvér 1873-ban New Yorkban találkozott ismét. Luigi Ciprusra hívta öccsét, aki alkonzul lett a török hatalom alatt álló szigeten. Alessandro folytatta, amit bátyja elkezdett. Engedély nélküli ásatásokon tárták fel Ciprus ókori településeinek jó részét. Az egykori Kition, Kourion, Pafosz és Szalamisz romjait és sírjait kutatva több tízezer leletből álló, hatalmas gyűjteményre tettek szert. A jórészt magánbirtokokon végzett ásatások leleteit a testvérpár külföldre jutatta, nemegyszer London és Párizs műkincskereskedőin keresztül. Az anyag egy része a New York-i Metropolitan Múzeumba és Torinóba került, de komoly tárgyi emlékek tűntek fel londoni és párizsi múzeumokban is. A New York-i múzeum első igazgatója Luigi Palma di Cesnola lett 1879-ben. A nagy köztiszteletnek örvendő idősebb fivér 1904-ben hunyt el New Yorkban. Bátyja 1875-ös távozása után Alessandro egy angol bankárral, Edwin H. Lawrence-szel folytatta az ásatásokat. Ezeknek a munkálatoknak Ciprus angol megszállása vetett véget 1878-ban. Alessandro ezek után Torinóban telepedett le, ahol tudományos elismeréssekkel elhalmozva öregedett meg. 1914-ben hunyt el.

A testvérpár régészeti tevékenységének megítélése ma már ellentmondásos. A ciprusiak közönséges fosztogatásnak nevezik. Tudományos módszereik elnagyoltsága és hiányosságai rengeteg tévedéshez vezettek, ugyanakkor feltárásaik utólagos leírása korszakos jelentőségűnek bizonyult. Vitatható tevékenységük következtében több európai és észak-amerikai kiállítóhely jelentős ókori, ciprusi leletegyütteshez jutott. Jellemző a tárgyi gazdagságra, hogy Alessandro unokája, Arturo Palma di Cesnola 2005-ben is adományozott tárgyakat a torinói Ókor Múzeumnak.