A csendőrség járőrei szolgálatuk alatt kötelesek voltak minden esetben és mindenkivel betartatni a törvényeket, rendeleteket. Minden esetben kötelesek voltak jelentést írni a különböző eseményekről, így tájékozatva az őrs parancsnokát, aki a szükséges lépéseket - további tájékoztatás, stb. - a későbbiek során megtette. Egy ilyen jelentés született 1936-ban, az országgyűlési választásokat megelőző "kampányidőszakban", amikor is a csendőrjárőr jogértelmezése szerint dr. pozsonyi Eckhardt Tibor (Makó, 1888. október 26 - New York /USA/, 1972. szeptember 3.) országgyűlési képviselő be nem jelentett gyűlést tartott volna a járőr által portyázott településen. Nem ismeretes, hogy mi lett a jelentés következménye, de az iraton szereplő "Tudomásul vételül szolgál" megjegyzés szerint sem a csendőrség, sem a képviselő nem foglalkozott tovább az üggyel. 

Megjegyzés. A dokumentumokat eredeti helyesírással közöljük. Az eredetik megtalálhatók a Hadtörténelmi Levéltárban.

1. jelentés.

Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő megfigyelése
M. kir. miskolci VII. csendőrkerületi parancsnokság
291 szám
kt.-1936

Eckhardt Tibor országgyülési képviselő magatartása Poroszlón
A m. kir. Belügyminiszter Úrnak
(:VI.-c. osztály:)
Budapest-MIskolc, 1936. május 18.

A poroszlói csendőr őrsparancsnokság f. hó 10-én arról értesült, hogy Eckhardt Tibor országgyülési képviselő f. hó 10-én 15-16 óra közötti időben - Tiszafüreden tartandó népgyülésre átutaztában - Poroszló községben is beszédet szándékozik tartani. Az őrs rendfenntartás céljából Fegyves Ferenc és Kanócz János tőrm-ekből állott járőrt vezényelte ki a községbe, ellenőrzőbe pedig az őpk. saját magát rendelte ki.

Eckhardt Tibor képviselő 16 órakor érkezett meg Poroszlóra. Vasárnap lévén a községháza előtti téren körülbelül 50-60 főnyi nép tartózkodott. Eckhardt képviselő ezen a téren autójából kiszállva a köréje csoportosult néphez beszédet akart intézni, minek azzal adta tanujelét, hogy magasra emelt karral a tömeget "Emberek!" megszólitással is illette. Beszédét megkezdeni, illetve folytatni azonban nem tudta, mert Ágoston József th., poroszlói őrsparancsnok a tömeget szétoszlásra szólította fel.

Eckhardt Tibor képviselő, amikor járőr a tömeget a szétoszlásra felszólitotta, járőr elé lépett s azon szavakkal, hogy "Eckhardt Tibor országgyülési képviselő vagyok" igazolta magát. A járőr azon kérésére, hogy mutassa fel a gyülés tartására vonatkozó engedélyt, kijelentette, hogy gyülés tartására vonatkozó engedélye nincsen, ilyet nem is szándékozik tartani, csupán néhány szót akar az összegyült embeekhez szólni. Járőr ezt nem engedte meg s a tömeget ujból felhiva a szétoszlára, azt szét is oszlatta.

Eckhardt Tibor képviselő - a tömeg szétoszlatása közben - a tömeghez azon szóbeli felhivást intézte, hogy "Emberek, ne törődjenek semmivel, tartsanak ki a legmesszebbmenőleg!"

Eckhardt Tibor országgyülési képviselő körülbelül  5 percig tartózkodott Poroszlón s távozásakor odaszólt a járőrnek: "Ezért fel fogom jelenteni!"

Fentieket a poroszlói csendőrőrsparancsnokságnak f. évi máj. 10-én kelt 125/1936. számu jelentése alapján, tájékozódás végett terjesztem fel.

Kertész Jenő - kerpk.
Látta:  vitéz Szinay altábornagy
A M. Kir. Csendőrség felügyelője

A Magyar Tanácsköztársaság bukását (1919. augusztus 1.) követően a korábban megszüntetett csendőrség megszervezése is az új kormány(ok)ra hárult. A hivatalos rendelkezések megjelenése előtt az egykori őrsök, szakaszok sorra-rendre újjáalakultak, és igyekeztek azok csendőrei a közbiztonságot helyreállítani. Ezen tevékenységük során számos alkalommal kerültek szembe a Nemzeti Hadsereg különböző különítményeivel, amelyek tagjai a Tanácsköztársaság alatt magukat exponált személyek "megbüntetését" tartották egyik fontos feladatuknak. A Nemzeti Hadsereg tagjainak törvénytelen cselekedeteit a kis létszámú csendőrség megakadályozni nem tudta, de a tapasztalt törvénytelenségekről a Hadügyminisztérium illetékes osztályát jelentésben tájékoztatta.

A közölt két jelentés a Tolna megyei Tamásiban, illetve Tolnán elkövetett megtorlásról ad számot, felsorolva az áldozatok nevét. A Tamásiban elkövetett törvénytelen kivégzéseket a Bánó Kálmán őrnagy által vezetett osztag hajtotta végre. Bánó ellen hadbírói eljárás indult 1920-ban, de államfői kegyelemben részesült.

1. sz. távirat

A fehérterror áldozatairól
Hadügyminister csendőrségi osztály Bpest
Szekszárd, 2420,-68 23, 5/10

Tamási községben folyó hó 18-án átvonuló fehér terrorcsapat által Kertész Ármin, Kertész József, Kertész Antal, Kertész Eszter, Kertész Miksa, Biró Ferenc, Tamási Rejch Béla, Moles Géza, Gyenes Antal, Udvary Vincze, Fischer Pál, Goldschmidt Jenő és Molecz György dombovári lakosok fölakasztva kivégeztettek.-stop, Kőhalmi István és Sithér István pálpusztai lakosok pedig az adorjánpusztai erdőben fölakasztva találtattak.

Csendőrszárnyparság
2020/1919

2. sz. távirat

A fehérterror áldozatairól
Hadügyministerium csendőrségi osztály Budapest
Szekszárd, 2424,-30/31.5/50

Tolna községben folyó hó 14-én Horváth János, Horvát József és Farkas József tolnai lakosok kommunisták fehérkatonák által felakasztva kivégeztettek.

Csendőrszárnyparság
2070/1919