2010. szeptember 07.

Híres nők kislexikona: Művészet

Szerző: Názer Ádám

Baker, Josephine
Született:1906, Saint Louis, USA
Meghalt:1975, Párizs, Franciaország

Életút: Nagyvárosi gettóban nőtt fel. Nem sokat tanult, már gyerekként dolgozott, majd az utcán táncolt. New Yorkba költözött és a Broadway revüjeiben táncolt. Szólótáncosként híres lett babánszoknyás erotikus számával. Az igazi áttörést a 30-as években Franciaországba érte el. Énekesnőként is befutott. A háború alatt együttmőködött a francia ellenállással. 4 férje volt, de gyereke nem született. Az 50-es években szivárvány gyermekeknek nevezett 12 különböző származású gyereket fogadott örökbe. Hatalmas megbecsültségnek örvendett világszerte.

Teljesítmény: Világhírő táncos, majd még ismertebb díva és énekesnő. Első fekete nő, aki mozifilmben főszerepet kapott. Kémkedett és iratokat csempészett a háború alatt. Első fekete nőként megkapta a legmagasabb, francia háborús kitüntetést. Támogatta a polgárjogi mozgalmat. Egyetlen nőként szónokolt 1963 augusztusában a Washingtonban megtartott tüntetésen.

Bernhardt, Sarah
Született: 1844, Párizs, Franciaország
Meghalt: 1923, Párizs, Franciaország

Életút: Zsidó katolikus családból származott. Anyja kurtizán volt. III. Napóleon féltestvére elhatározta, hogy színésznőt nevel a fiatal lányból. Állami ösztöndíjat kapott, majd szerződést a Comedie Francaise-hez. Különc életet élt, sokszor férfi szerepeket játszott. Egy gyermeke születet, nem a férjétől, aki kábítószer-túladagolásban halt meg. Csinos külseje és ragyogó orgánuma elbővölte a férfiakat. 1915-ben fertőzés miatt amputálni kellett egyik lábát. Elszegényedve halt meg.

Teljesítmény: Korának női idolja volt. Hatalmas rajongótábora volt, rengeteg szerepben bizonyította tehetségét. A francia–porosz háború alatt az Odeon Színházban hadikórházat vezetett. Turnéi során bejárta a világot. Némafilmekben is szerepelt. A legnagyobb színpadi színésznőként tisztelik

Dietrich, Marlene
Született: 1901, Schöneberg, Németország
Meghalt:1992, Párizs, Franciaország

Életút: Porosz tiszti családból származott. Apját 1907-ben, nevelőapját az első világháborúban vesztette el. Hegedülni tanult, több nyelven beszélt. Néma filmekben és táncrevükben szerepelt a húszas években. 1930-ban a Kék angyal c. film főszerepe az első átütő sikere. A Paramount hollywoodi stúdióhoz szerződött. Biszexuális kapcsolatokat tartott fent. Családja Németországba maradt. 1939-től amerikai állampolgár. Világháború alatt az amerikai katonákat szórakoztatja a fronton. Megkapja a francia Becsületrendet. Énekesnőként is sikeres. Háború után Franciaországba telepedett. 1960-as évektől visszavonultan él Párizsban. Itt halt meg, végakarat szerint Berlinbe temették el.

Teljesítmény: A XX. század egyik legnagyobb filmszínésznője. Játékát és életét is legendás szépség és rejtélyesség lengte be. 30-as években a mozi legnagyobb sztárja. A nácik éveken keresztül ostromolták ajánlataikkal, hogy támogassa Hitler kultúrpolitikáját és vállaljon filmszerepet Németországban. ő ezt visszautasította, sőt a szövetséges katonák összes európai frontján fellépett.

Duncan, Isadora
Született: 1878, San Francisco, USA
Meghalt: 1927, Nizza, Franciaország

Életút: Majd száz évig 1878-at tartották születési dátumának, amikor előkerült keresztelőlevele, amely alapján a pontos dátum 1877 lett. Tisztes szegénységbe élte gyerekkorát zenetanárnő anyjával és négy testvérével. Már gyerekként táncórákat adott. Színészettel is próbálkozott. 1900-tól a balettet frissen értelmező faiatl lány nagy sikereket aratott. Európai turnéra indult, s mezítláb piruettező lábai előtt hevert Berlin, London és München, Athén és Szentpétervár. Magyarországon 1902-ben mutatkozott be az Uránia Színházban. Berlinben alapította meg hírneves tánciskoláját, ahol anyjával és nővérével együtt foglalkozott tanítványaival. Első férje a díszlettervező Edward Gordon Craig, akitől kislánya született, majd második férje Paris Singer, a varrógépek mágnása volt, akit szintén gyermekkel ajándékozott meg. 1913-ban súlyos tragédia érte, mindkét gyermeke a Szajnába gurult egy autóval és szörnyethaltak. Később leszbikus kapcsolata volt Mercedes de Acosta írónővel. Isadora 1922-ben a franciaországi szovjet nagykövet meghívására Moszkvába utazott, ahol egy gyermekbalett-intézet létrehozására kérték fel. Harmadik férje Szergej Jeszenyin költő lett. Házasságuk boldogtalan volt. Nem sokkal később, 1925-ben az egyébként is depressziós Jeszenyin öngyilkos lett. Terveit a szovjet pártvezetés nem támogatta. Visszaköltözött Franciaországba, Itt halt meg egy fatális autóbalesetben, sálja fojtotta meg ami az automobil kerekének egyik küllőjébe akadt.

Teljesítmény: A balett egyik megújítója. Halaltanul népszerő 1900-tól 1920-as évekig. Szakított az akadémikus balettel s a korábbi szokással szemben komolyzenére táncolt. A British Múzeumban tanulmányozta az okóri szobrokat és azok alapján új stílust teremtett. Szabad stílusa világszerte a modern táncmővészet alapjául szolgált.

Garbo, Greta
Született:1905, Stockholm, Svédország
Meghalt:1990, New York, USA

Életút: Greta Gustaffson néven született szegénységbe a svéd fővárosba. Áruházi eladóként figyeltek fel hangjára és szépségére. Kis szerepeket kapott és a Svéd Királyi Dráma Színházba tanult. Berlinben némafilmekben futott be. Itt ismerte meg Marlene Dietrichet. 1925-ben egy rendező adta neki a Garbo nevet, ugyanebben az évben a MGM stúdióhoz szerződött. A húszas évek sztárja. Sikeres lesz a hangos filmekben is. A végzet asszonyait játszotta a vásznon, és az életben is. Mercedes de Acosta írónővel élt kapcsolatban. Hangja és titokzatossága lett védjegye. A háború lerombolta karrierjét, mert filmjei rendre sikeresebb voltak Európában, mint a tengerentúlon. 1942 után visszavonult new yorki lakásába. Soha többé nem szerepelt filmben. Egyre magányosabban élt, saját kívánsága szerint. Ez az elszigeteltség csak növelte misztikumát. Alig néhány emberrel tartotta a kapcsolatot haláláig.

Teljesítmény: A húszas, harmincas évek filmcsillaga. Sikerült az ami keveseknek, a néma- és a hangos filmekben is sztár volt. 1955-ben életmő oscart kapott, amit nem vett át.



Leggyakoribb címkék:
Nőtörténet (105) | Alkotmány (56) | Horthy-kor (42) | Közjogi (31) | Államtörténet (30) | Európa (28) | Béke (23) | Prostitúció (18) | Igazságszolgáltatás (16) | Habsburg (15) | Középkor (14) | Gender (14) | Ókor (13) | Trianon (13) | Amerika (10) | 1956 (10) |
Legnépszerűbb címkék:
Horthy-kor (42) | Nőtörténet (105) | Államtörténet (30) | Alkotmány (56) | Habsburg (15) | Közjogi (31) | Osztrák–Magyar Monarchia (9) | Igazságszolgáltatás (16) | Béke (23) | Gender (14) | Németország (9) | Európa (28) | Amerika (10) | Wehrmacht (2) | Erdély (9) | Jogtörténet (9) |

Kiadja a Rubicon-Ház Bt. | Felelős kiadó: Rácz Árpád | 1161 Budapest, Sándor u. 60. | Telefon: 402-1848 | Fax: 402-1849
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Kivitelezés: Civertan Bt.