|
2012. február 10.
|
|
|
Híres nők kislexikona: Politika Szerző: Názer Ádám
Ang Szán Szu Csí Életút: Politikuscsaládba született. Apja a burmai felszabadítási és függetlenségi harc hőse volt. 1947-ben, miniszterelnökké választása után merénylet áldozata lett. Anyja diplomata, az 1960-as évektől Burma nagykövete volt Indiában. Ang Szán Szu Csí itt és Oxfordban tanult. Itt telepedett le angol származású férjével. Az 1980-as évek második feléig kutatói állásokban dolgozott Angliában. Haldokló anyjához tért vissza Burmába, ahol szemtanúja lett az egyetemisták demokráciát követelő felkelésének. Ennek hatására politizálni kezdett. Pártot alapított, és passzív rezisztenciát hirdetett a már Mianmarnak keresztelt ország katonai juntája ellen. Megnyerte a választásokat, de a tábornokok házi őrizetbe helyezték, és a választás eredményét megsemmisítették. Kisebb megszakításokkal majd húsz éve tartják fogságban. Nem adta fel harcát az demokratikus berendezkedésért. Teljesítmény: Családjától elszakítva harcol az alapvető emberi és politikai jogokért. 1991-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták.
d’Arc, Jeanne Életút: Sokgyermekes parasztcsaládban született. Gyermekkorát a háború, az erőszak és a kiszolgáltatottság jellemezte. 12 évesen hallott először hangokat, amelyek arra buzdították, hogy űzze ki az angolokat a francia területekről. A mélyen vallásos fiatal lány Szent Margit, Szent Katalin és Szent Mihály parancsait követve hadvezérként több csatában legyőzte az angolokat. A burgundiak elfogták, és magas váltságdíj ellenében kiadták az angoloknak. A vártoronyból is kiugrott, hogy meneküljön, de elfogták. Vallási bíróság előtt visszaeső eretnekség vádjával halálra ítélték. Fogsága majd egy évig húzódott. Több tucat bíró ítélkezett fölötte, Cauchon püspök és Lemaitre inkvizítor vezette a tárgyalást. Rouen főterén máglyán égették el. Kínhalált halt, buzgó imádságok között. Hamvait a Szajnába szórták. Az ítéletet 21 évvel később érvénytelenítették jogi, eljárási és formai hibák miatt. Az Orleans-i Szűz, ahogy nevezték, a franciák legnagyobb nemzeti hőse lett. 1920-ban a pápa szentté avatta. Teljesítmény: Franciaország egyik válságos időszakában lépett színre a százéves háború vérzivatarában. Férfiruhában jutott a trónörökös elé, akit álruhája ellenére is megismert. A francia trónörökös, Károly dauphin csapatait vezette 1429 tavaszától. Orleans ostromát alig egy hét alatt eldöntötte harcias fellépésével. A patay-i csatában vezetésével szétszórták az angol csapatokat. Júliusban Reims megnyitotta kapuit, és néhány nappal később jelenlétében VII. Károlyt francia királlyá koronázták. Nagy területeket foglalt vissza az angoloktól és szövetségeseiktől, a burgundiaiaktól. Ősszel Párizst próbálta bevenni, de kudarcot szenvedett. A következő évben Compiegne várának védelmekor a burgundiak elfogták.
Ceausescu, Elena Életút: Szegény családból származott. Tanulmányait hamar befejezte. Textilmunkásként dolgozott. Az illegális kommunista mozgalomban találkozott Nicolae Ceausescuval. A háború után összeházasodtak. Az 1989-es román forradalom napjaiban férjével együtt néhány órás tárgyalás után kivégezték. A felvétel a tárgyalásról és kivégzésükről azonnal bejárta a világot. Teljesítmény: Férje hatalomra jutása után vezető szerepet játszott a személyi kultusz kialakításában. A Román Tudományos Akadémia elnöke is volt.
Corday, Charlotte Életút: Elszegényedett normandiai nemesi család gyermeke volt, Corneille egyenes ági leszármazottja. Vallásos nevelésben részesült. Családja anyagi helyzete miatt nem talált kérőre, a lakóhelyéül szolgáló zárdát a forradalom viharában bezáratták. Caen városában egy rokonánál húzta meg magát. Dühe egyre jobban a Hegypárt vezető publicistája, Marat ellen fordult. Guillotine alatt végezte. Teljesítmény: 1793 nyarán Párizsba utazott. Egy frissen vásárolt tőrrel, egy álösszeesküvés hírével nyert bebocsátást Marat-hoz, aki fürdőkádjában ülve fogadta. Szíven szúrta a Hegypárt jelentős vezetőjét. Tettét az motiválta, hogy százezreket ment meg. A következmények viszont ennek ellenkezőjét mutatták. A Hegypárt felhatalmazást kapott a fokozott terrorhoz.
Csing, Csiang Életút: Fiatalon színészek közé szegődött. Már a harmincas évek elején letartóztatták kommunista nézetei miatt. Nemsokára ismét kisebb filmszerepeket kapott, sőt a nacionalista kormány filmszakmai tisztviselője lett. 1937-ben a kommunisták ellenőrizte területre szökött, ahol megismerkedett Maóval, akinek negyedik felesége lett. Mivel a párt vezetése gyanakodott rá, megegyeztek Maóval, hogy húsz évig nem politizálhatt. Férje halála után halálra ítélték, de nem hajtották végre az ítéletet. Házi őrizetben hunyt el. Teljesítmény: A hatvanas években politikai befolyása megnőtt, ő irányította a szélsőséges kulturális politikát. Mao halála után letartóztatták. A négyek bandájának vezetőjeként felelőssé tették a kulturális forradalom erőszakos eseményeiért.
Fallaci, Oriana Életút: Tinédzserként részt vett az olasz partizánmozgalomban. Olaszország véleményformáló zsurnalisztája volt. Igazi közéleti szerepet játszott. Bejárta a világ nagyobb hidegháborús gócpontjait. Család helyett a hivatását választotta, soha nem született gyereke. Mellrákban hunyt el. Teljesítmény: Nemzetközi hírű újságíró. Rengeteg híres-hírhedt politikussal készített nagy interjúkat a legnevesebb olasz és nemzetközi újságok részére. Például: Kadhafi, Arafat, Kissinger, Walesa, Golda Meier, Indira Gandhi, Willy Brandt stb. Élete utolsó éveiben nagy vihart kavartak iszlámellenes írásai.
Gandhi, Indira Életút: Politikuscsaládba született. India első miniszterelnökének, Nehrunak az egyetlen gyermeke. Indiai tanulmányai után Oxfordban tanult. Nevét Mahatma Gandhi iránti tiszteletből változtatta meg. A 40-es évek elején tért vissza, és egyből bekapcsolódott a függetlenségi mozgalomba. Férje Feroze Gandhi volt, aki szintén nem volt rokona Gandhinak. Két fiuk született. Sandzsaj 1980-ban repülőbalesetben hunyt el, Radzsiv India miniszterelnöke lett, 1991-ben tamil szélsőségesek ölték meg. Indira Gandhi a 70-es, 80-as években a világpolitika egyik meghatározó alakja. Saját szikh testőrei végeztek vele 1984-ben az amritsari szikh szentély, az Arany Templom elleni véres ostrom miatti felháborodásukban. Teljesítmény: A Nemzeti Kongresszus Párt meghatározó politikusa. Az apja által kikövezett úton haladt. A párt elnöke, majd hírközlési miniszter lett. 1966-ben Shastri miniszterelnök hirtelen halála után lett elsőször miniszterelnök. 1969-ben pártszakadáshoz vezetett a jobb- és a balszárny vetélkedése, de ő megtartotta hatalmát. Baloldali politikát folytatott, államosította a bankokat, őt támogatta a kommunista párt is. 1971-ben India legyőzte Pakisztánt, ez vezetett el Banglades megszületéséhez. 1971-ben Indira Gandhi ismét megnyerte a választásokat. 1974-ben India nukleáris hatalom lett. 1975-ben egy tartományi bíróság választási csalás miatt visszavonta mandátumát, erre ő válaszul 1977-ig rendkívüli állapotot hirdetett, rendeletekkel kormányzott, több ellenzékit bebörtönöztek, cenzúrát vezetett be. Vitatott volt a túlnépesedést megakadályozni hivatott lépése, a kényszersterilizáció is. 1977-ben nagyarányú vereséget szenvedett a választásokon. Hatalmas kampányba fogott, becslések szerint alig 2 hónap alatt több tízmillió ember előtt beszélt. 1980-ban ismét ő lett a miniszterelnök. 1984-ben a szikh szeparatistákkal kiéleződött konfliktus vezetett a halálához.
Jing Csao, Deng Életút: Szegény édesanyja egyedül nevelte. Csou En-laj kommunista politikus felesége és politikai harcostársa. Diplomáciai érzékét mutatja, hogy elkerülték a tisztogatási hullámok. Gyereke nem született, elesett kommunisták gyerekeit nevelte. Teljesítmény: Kínai kommunista politikus. Csou En-laj kínai miniszterelnök felesége. A Nagy Menetelés résztvevője. A kommunista mozgalomba integrált több nőszervezetet. Fellépett a kínai tradíció részét jelentő lábelkötés ellen. Férje hűséges támogatója, akinek halála után egyre magasabb párttisztségeket töltött be. Lojális maradt a párt iránt, kiállt a Tienanmen téri vérengzés szükségessége mellett.
Kennedy Onassis, Jacqueline Életút: Az amerikai vagyonos felső tízezer tagja volt. Apja gazdag tőzsdei bróker volt. Szülei kamaszkorában elváltak. Nevelőapja egy jómódú ügyvéd lett. Szépsége miatt már a negyvenes évek végén címlapfotókon szerepelt. Neves iskolákba járt, egy évig a Sorbonne-on tanulta a francia nyelvet és kultúrát. 1951-től Washingtonban újságíróként dolgozott. Szülei nyomására felbontotta eljegyzését egy banki alkalmazottal. 1951-ben ismerkedett meg John Fitzgerald Kennedyvel. 1953-ban pompás esküvőn mondták ki a boldogító igent. Mindenben alárendelte magát férje politikai karrierjének. 1963-ig négy gyermeket szült, de kettő nem élte túl a szülést. Nagyon sokat költött ruhákra és reprezentatív kiadásokra. 1961 januárjától az amerikai nemzet First Ladyje. Rendkivül népszerű. Férje dallasi meggyilkolása után a nemzet özvegye. Sógora, Robert Kennedy megölése után biztonsági okokkal magyarázta, hogy hozzáment a görög hajómágnás Aristotle Onassishoz. Házassága boldogtalan volt. Második férje halála után szerkesztőként dolgozott New Yorkban. Teljesítmény: A XX. századi amerikai nő ikonja volt. Első férje mellett világhírre tett szert. A Kennedy család politikai, gazdasági törekvéseinek egyik mozgatója. Az amerikai kontinens legnagyobb érdeklődésre számot tartó női személyisége a hidegháború korában.
Lady Diana Életút: Patinás főúri családba született. A Spencer família évszázadokra visszavezethetően angol királyi rokonokkal büszkélkedhet. A szép lány előkelő bentlakásos iskolákban nevelkedett. Szülei viharos válása beárnyékolta gyerekkorát. Hobbija a műugrás és a balett volt. 1977-ben találkozott először Károly trónörökössel. 1981-ben több száz millió tévénéző előtt házasodtak össze. A fiatal lányt meglepte az angol udvar, főleg anyósa, II. Erzsébet és férje hideg elutasítása és az udvar kemény protokollszabályai. A bulvársajtó mindenhova követte. Házasságukat kölcsönös hűtlenség jellemezte, amit a sajtó szenzációhajhász módon tálalt. Két fiút szült. 1992 óta külön élt férjétől. 1996-ban hivatalosan is elváltak. 1997-ben szeretőjével, a milliárdos Dodi Al Fayeddal paparazzik elől menekülve szenvedett halálos autóbalesetet. Teljesítmény: Walesi hercegnőként kiállt az elesettekért. Kampányolt az AIDS és a taposóaknák ellen. Számos humanitárius akciót támogatott. Főleg a kilencvenes években volt ilyen kérdésekben aktív.
Lady Godiva Életút: Angol nemesi származású asszony, Mercia grófjának felesége volt. Teljesítmény: Számos alkalommal tiltakozott férjénél a Coventry várost sújtó magas adók ellen. Egy monda szerint meztelenül lovagolt végig a város utcáin, hogy elérje férjénél az adócsökkentést. A történelmi személy és a legenda szereplője valószínűleg azonos. Számos művészeti alkotást ihletett a történet.
Mata Hari Életút: Margarethe Zelle néven munkáscsaládban született. Szülei korán meghaltak, ő hamar felnőtt. Egy idősebb, skót származású holland gyarmati tiszthez ment feleségül. MacLeod kapitánnyal 1897 és 1902 között a Holland-Kelet-India gyarmatain élt. Fia tisztázatlan körülmények között meghalt, házassága iszákos férje miatt tönkrement. Hamarosan Párizsban tűnt fel Lady MacLeod néven. Évekig sikeres táncosnő és kurtizán volt. Mata Hari művésznéven keleti ruhában, keleti táncot lejtve hódított. Színésznőként is ismerték. A háború előtt karrierje megtört. 1917 nyarán kémkedés miatt elítélték, s a franciák kivégezték. Teljesítmény: Korának egyik legismertebb asszonya. Több száz férfi szeretője. Valószínűleg pénztelenség miatt kezdett kémkedni a németeknek. Több ország számára is kémkedett.
Meir, Golda Életút: A kijevi zsidó gettóban született Golda Mabovits néven. Családja a pogromok elől emigrált az Egyesült Államokba 1906-ban. Tanárnak tanult, és egyre erőteljesebben a cionizmus felé fordult. 1921-ben Palesztinába települt, a részt vett kibuc mozgalomban, majd illegális cionista szervezetek vezetője volt. Külön élt férjétől. A háború alatt és után a brit mandátum megszüntetéséért szállt síkra. 1949-ben a Knesszet tagjává választották. 1956-ban hebraizálta nevét. Miután többször visszavonult, 1969-ben miniszterelnökké választották. 1978-ban, egy évtizednyi betegség után leukémiában halt meg. Teljesítmény: A cionista mozgalom legnagyobb nőalakja. Az egyik aláírója Izrael Állam Függetlenségi Nyilatkozatának. Moszkvai nagykövet, majd munkaügyi és külügyminiszter. A Munkapárt vezetője. Rendkívül jó diplomáciai érzéke volt. Levi Eskhol miniszterelnök halála után a pártok kompromisszumos megoldásként választották meg. Aktív külpolitikai tárgyalásokba kezdett. Találkozott Ceaucescuval, VI. Pál pápával, fogadta Willy Brandtot. Keménykezű vezető, ő hagyta jóvá a müncheni olimpiai faluban elkövetett merénylet kitervelőinek likvidálását. Az 1973-as Jom Kippur-i háború megnyerése után lemondott a miniszterelnökségről.
Parks, Rosa Életút: Az Egyesült Államok déli részén élt varrónőként. Férje ösztökélésére diplomát szerzett. Később Északra költözött. Megkapta az Egyesült Államok legmagasabb kitüntetéseit. Világszerte a demokratikus nőmozgalmak jelképe lett. Teljesítmény: 1955-ben nem adta át a fehéreknek fenntartott helyet egy buszon. Ezzel kezdetét vette az amerikai feketék polgárjogi mozgalma. Martin Luther King a „polgárjogi mozgalom anyjának" nevezte. Szenátorok tanácsadójaként és jogvédőként dolgozott.
Pocahontas Életút: Powhatan törzsfőnök lánya volt. A folytonos feszültség és az összecsapások ellenére jó viszonyt ápolt a telepesekkel. 1610-ben megismerte John Rolfe-ot, aki meghonosította a dohánytermesztést a környéken. 1615-ben összeházasodtak. 1617-ben, angliai útjuk során hunyt el, valószínűleg hímlőben. Teljesítmény: 1607-ben ő mentette meg Jamestown kolóniájának vezetőjét. Nélkülözésük idején élelmet is adott nekik. Angolszász telepessel kötött frigye ideiglenes békét hozott az indiánok és a telepesek között. |
Leggyakoribb címkék:
Nőtörténet (105) |
Alkotmány (58) |
Horthy-kor (42) |
Közjogi (31) |
Államtörténet (30) |
Európa (29) |
Béke (24) |
Habsburg (21) |
Középkor (18) |
Prostitúció (18) |
Igazságszolgáltatás (16) |
Ókor (14) |
Gender (14) |
Erdély (13) |
Trianon (13) |
1848-49 (12) |
Legnépszerűbb címkék:
Nőtörténet (105) |
Horthy-kor (42) |
Államtörténet (30) |
Alkotmány (58) |
Prostitúció (18) |
Habsburg (21) |
Európa (29) |
Közjogi (31) |
Középkor (18) |
Igazságszolgáltatás (16) |
Ókor (14) |
Trianon (13) |
Osztrák–Magyar Monarchia (9) |
Gender (14) |
Béke (24) |
Németország (10) |
|
|
Kiadja a Rubicon-Ház Bt. | Felelős kiadó: Rácz Árpád | 1161 Budapest, Sándor u. 60. | Telefon: 402-1848 | Fax: 402-1849
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Kivitelezés: Civertan Bt. |