2012. május 23.

John Ford, akinek bátorsága két Oscar-díjat hozott

Az amerikai mozi hőskorában, 1914-ben került a filmgyártás közelébe John Ford, aki ír bevándorlók gyermeke volt. Bátyja, Francis Ford segítette első lépéseit Hollywoodban. Végigjárta a szamárlétrát, és már a némafilm korszakában rendezőként dolgozott. A húszas években főleg westernfilmeket készített. 1928-ban elsőként rendezett hangosfilmet. A korszak legtöbbet forgató alkotója. 1939-ben hatalmas sikert aratott a Hatosfogat című westernje.

1940-ben Roosevelt elnök kérésére a hírszerzés felügyelte tengerészeti propagandaosztályon vállalt szerepet. Ez nem esett nehezére, mert filmes karrierje előtt, 1914-ben az annapolisi katonai akadémiára is jelentkezett, igaz, nem nyert felvételt.

Pearl Harbor után a dokumentumfilm és a játékfilm határán mozgó propagandafilmeket készített. 1942 júniusában esett át a tűzkeresztségen, amikor parancsnoki rangban 16 mm-es kamerájával végigfilmezte az ütközetet. A midway-i csata című alkotása a dokumentumfilm kategóriában bizonyult a legjobbnak 1942-ben.

A következő évben December 7. című propagandafilmje nyerte el ugyanezt a díjat. A mű a Pearl Harbor elleni támadást dolgozta fel. 1943-ban már az afrikai fronton forgatott, ahol az első vonalakban harcolókat filmezte.

1944-ben a normandiai partraszállás dokumentálásának vezetésével bízta meg az amerikai hírszerzés. A partraszállók első hullámát távcsővel figyelte egy hadihajóról az Omaha-partszakaszon, operatőrjét innen instruálja. Egy hét forgatás után mutatták meg az anyagot Churchillnek. Roosevelt és Sztálin is megkapta a musztert. A bemutatóra azonban sohasem került sor. John Ford erre később úgy emlékezett, hogy senkinek volt érdeke a rendkívül sok áldozat bemutatása. A felvétel az amerikai archívumokban évtizedekig dobozban állt. 2008 óta ismét hozzá férhető.

John Ford, aki a tengerészet hírszerzőtisztjeként, ellentengernagyi rangban szerelt le, a háború után visszatért a hollywoodi mozikhoz. 1973-ban bekövetkezett haláláig népszerűsége töretlen volt. Háborús szerepvállalása is hozzájárult, hogy az amerikai kultúra ikonjává vált.



Add a Facebook-hoz
Leggyakoribb címkék:
Nőtörténet (105) | Alkotmány (58) | Horthy-kor (42) | Közjogi (31) | Államtörténet (30) | Európa (29) | Béke (24) | Habsburg (22) | Középkor (18) | Prostitúció (18) | Igazságszolgáltatás (16) | Ókor (14) | Gender (14) | Erdély (13) | Trianon (13) | 1848-49 (12) |
Legnépszerűbb címkék:
Nőtörténet (105) | Horthy-kor (42) | Államtörténet (30) | Alkotmány (58) | Prostitúció (18) | Habsburg (22) | Európa (29) | Középkor (18) | Közjogi (31) | Ókor (14) | Igazságszolgáltatás (16) | Trianon (13) | Osztrák–Magyar Monarchia (10) | Gender (14) | Béke (24) | Németország (11) |

Kiadja a Rubicon-Ház Bt. | Felelős kiadó: Rácz Árpád | 1161 Budapest, Sándor u. 60. | Telefon: 402-1848 | Fax: 402-1849
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Kivitelezés: Civertan Bt.