|
2012. május 23.
|
|
|
John Ford, akinek bátorsága két Oscar-díjat hozott Az amerikai mozi hőskorában, 1914-ben került a filmgyártás közelébe John Ford, aki ír bevándorlók gyermeke volt. Bátyja, Francis Ford segítette első lépéseit Hollywoodban. Végigjárta a szamárlétrát, és már a némafilm korszakában rendezőként dolgozott. A húszas években főleg westernfilmeket készített. 1928-ban elsőként rendezett hangosfilmet. A korszak legtöbbet forgató alkotója. 1939-ben hatalmas sikert aratott a Hatosfogat című westernje. 1940-ben Roosevelt elnök kérésére a hírszerzés felügyelte tengerészeti propagandaosztályon vállalt szerepet. Ez nem esett nehezére, mert filmes karrierje előtt, 1914-ben az annapolisi katonai akadémiára is jelentkezett, igaz, nem nyert felvételt. Pearl Harbor után a dokumentumfilm és a játékfilm határán mozgó propagandafilmeket készített. 1942 júniusában esett át a tűzkeresztségen, amikor parancsnoki rangban 16 mm-es kamerájával végigfilmezte az ütközetet. A midway-i csata című alkotása a dokumentumfilm kategóriában bizonyult a legjobbnak 1942-ben. A következő évben December 7. című propagandafilmje nyerte el ugyanezt a díjat. A mű a Pearl Harbor elleni támadást dolgozta fel. 1943-ban már az afrikai fronton forgatott, ahol az első vonalakban harcolókat filmezte. 1944-ben a normandiai partraszállás dokumentálásának vezetésével bízta meg az amerikai hírszerzés. A partraszállók első hullámát távcsővel figyelte egy hadihajóról az Omaha-partszakaszon, operatőrjét innen instruálja. Egy hét forgatás után mutatták meg az anyagot Churchillnek. Roosevelt és Sztálin is megkapta a musztert. A bemutatóra azonban sohasem került sor. John Ford erre később úgy emlékezett, hogy senkinek volt érdeke a rendkívül sok áldozat bemutatása. A felvétel az amerikai archívumokban évtizedekig dobozban állt. 2008 óta ismét hozzá férhető. John Ford, aki a tengerészet hírszerzőtisztjeként, ellentengernagyi rangban szerelt le, a háború után visszatért a hollywoodi mozikhoz. 1973-ban bekövetkezett haláláig népszerűsége töretlen volt. Háborús szerepvállalása is hozzájárult, hogy az amerikai kultúra ikonjává vált. |
Leggyakoribb címkék:
Nőtörténet (105) |
Alkotmány (58) |
Horthy-kor (42) |
Közjogi (31) |
Államtörténet (30) |
Európa (29) |
Béke (24) |
Habsburg (22) |
Középkor (18) |
Prostitúció (18) |
Igazságszolgáltatás (16) |
Ókor (14) |
Gender (14) |
Erdély (13) |
Trianon (13) |
1848-49 (12) |
Legnépszerűbb címkék:
Nőtörténet (105) |
Horthy-kor (42) |
Államtörténet (30) |
Alkotmány (58) |
Prostitúció (18) |
Habsburg (22) |
Európa (29) |
Középkor (18) |
Közjogi (31) |
Ókor (14) |
Igazságszolgáltatás (16) |
Trianon (13) |
Osztrák–Magyar Monarchia (10) |
Gender (14) |
Béke (24) |
Németország (11) |
|
|
Kiadja a Rubicon-Ház Bt. | Felelős kiadó: Rácz Árpád | 1161 Budapest, Sándor u. 60. | Telefon: 402-1848 | Fax: 402-1849
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Kivitelezés: Civertan Bt. |