2012. május 23.

KLAIPEDA / Az egykori Memel-vidék litván kikötője

Litvánia tengerpartjának legnagyobb városa és kikötője Klaipeda. A várost 1252-ben a Német Lovagrend alapította. A Memelburg néven ismert településhez egy, a Balti-tengertől a szárazföld belsejébe nyúló keskeny terület tartozott. Ezt volt a Memel-vidék. A régió nagyrészt a német lovagok, illetve a későbbi porosz államok vezetőinek uralma alatt állt, de mivel földrajzilag és jégmentes kikötője okán különösen értékes terület volt, lengyel, orosz litván és svéd seregek is megfordultak a városban, és hosszabb-rövidebb ideig birtokolták is. A napóleoni háborúk alatt néhány évig a porosz állam fővárosa is volt.

Memel-vidéket az első világháború idején 70%-ban németek, 30%-ban litvánok lakták, de a város, Memelburg szinte teljesen német nyelvű volt. 1920-ban a területet az antantállamok fennhatósága alá helyezték és elcsatolták Poroszországtól. Danzig szabad város mintájára próbáltak berendezkedni a győztes hatalmak, a tényleges hatalom a terület francia főbiztosa kezében volt. 1923 januárjában német fegyverutánpótlással és bátorítással litván csapatok űzték el a francia helyőrséget, s a területet Litvániához csatolták. A két világháború között megnőtt a litvánok száma és a ma is viselt litván névvel illették, de 1939 márciusában Ribbentrop náci külügyminiszter ultimátumban követelte a litván államtól a terület visszacsatolását Németországhoz, majd néhány napon belül Hitler személyesen jelentette be a memelburgi színház erkélyéről a terület visszatérését.

1944–45 fordulóján a német anyanyelvű lakosság elhagyta a Memel-vidéket. A terület a Litván Szocialista Tagköztársaság részeként betagozódott a Szovjetunióba. A szovjet hatalom hatalmas kereskedelmi kikötőt épített a városba, és a lakosság lélekszámát főleg orosz anyanyelvűekkel a duplájára növelte. A város és terület 1991 óta a független Litvánia legfontosabb tengeri kapuja.

Klaipeda történelmi óvárosa ma is viseli a majd 700 éves germán hatást. Deszkákkal erősített házai bárhol állhatnának a mai Németország területén. Az óváros egyik legszebb épülete a neoklasszicista színház.

A város további két érdekessége egy-egy hajdani erődítmény. A 13. században emelt, majd a 19. században jórészt elpusztult memelburgi erődítmény feltárás alatt lévő romjai ma már újra megtekinthetőek.

A legnagyobb látványosság pedig a Kopgalisban, a Klaipedával szemben a Kur-öblöt határoló majd 100 km hosszú homokdűnén elhelyezkedő Litván Tengerészeti Múzeum. A múzeumot az egykori poroszok emelte Vilmos-erődben létesítették. Egyaránt bemutatja a Balti-tenger élővilágát és a litván tengerészeti múltat. Klaipeda központjából rövid hajóúttal közelíthető meg.

Pikáns részlete a város modern kori történelmének, hogy ma a Memel-vidéket Kis-Litvánia néven emlegetik, hivatalosan középkori forrásokra hivatkozva. A turisták jó részét pedig az egykori lakóhelyüket felkereső németek adják, annak ellenére, hogy jószerivel a környéknek már nincs német nyelvű lakosa.



Add a Facebook-hoz
Leggyakoribb címkék:
Nőtörténet (105) | Alkotmány (58) | Horthy-kor (42) | Közjogi (31) | Államtörténet (30) | Európa (29) | Béke (24) | Habsburg (22) | Középkor (18) | Prostitúció (18) | Igazságszolgáltatás (16) | Ókor (14) | Gender (14) | Erdély (13) | Trianon (13) | 1848-49 (12) |
Legnépszerűbb címkék:
Nőtörténet (105) | Horthy-kor (42) | Államtörténet (30) | Alkotmány (58) | Prostitúció (18) | Habsburg (22) | Európa (29) | Középkor (18) | Közjogi (31) | Ókor (14) | Igazságszolgáltatás (16) | Trianon (13) | Osztrák–Magyar Monarchia (10) | Gender (14) | Béke (24) | Németország (11) |

Kiadja a Rubicon-Ház Bt. | Felelős kiadó: Rácz Árpád | 1161 Budapest, Sándor u. 60. | Telefon: 402-1848 | Fax: 402-1849
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Kivitelezés: Civertan Bt.