1830-ban született egy cselédlány és a háziúr légyottjából. Az 1860-as évektől harcos köztársaságpárti, a Montmarte egyik iskolájában tanítónő. Radikális nézetei miatt sokan ismerték.

1871-es párizsi kommün alatt részt vett a harcokban, de szervezte a sebesültek ellátást is, és gyermekek étkeztetését felügyelte a Montmarte negyedben. Belépett a Nemzeti Gárdába, ott is szélsőséges nézeteivel tűnt ki. A harcok vége felé Thiers akkori kormányfő meggyilkolására buzdított, és Párizs lerombolását javasolta.

A megalkuvást nem ismerő nőt Új-Kaledóniába száműzte a harmadik köztársaság bírósága. Az egyre inkább az anarchizmussal kacérkodó elítélt a polgári sajtó egyik célpontjává vált. Majd kilenc év után tért vissza Párizsba. Továbbra is nagy erővel szervezte a szélsőbaloldali demonstrációkat. Akciói miatt több alkalommal éveket tölt börtönben. Két évig önkéntes száműzetésben élt Londonban. 1905-ben hunyt el. Temetése a párizsi munkásmozgalom nagy eseménye volt. 1946 óta metróállomás őrzi nevét a Montmarte negyedben.