Egy nő és tizenegy férfi földi maradványait adta vissza a Walesi Nemzeti Múzeum és Galéria a napokban az Új-Zélandi Múzeumnak. Az új-zélandi kormány 2004-ben indította el programját, amely azt célozza, hogy a külföldre került maori őslakosok földi maradványait őseik földjében helyezzék végső nyugalomra. Az elmúlt öt évben 149 maori maradványait szállították vissza Új-Zélandra a világ nyolc országából. Többségében csontmaradványokról van szó, de előfordultak mumifikálódott tetovált koponyák is.

Az eddig Walesben őrzött emberi maradványokról DNS-vizsgálatokkal derítették ki polinéz, maori eredetüket, ezután döntött úgy a walesi múzeum, hogy a nemzeti gyűjtemény részét képező leletet visszaadja. A tizenkét maori valószínűleg az Új-Zéland északi felén található Nagy Mercury-szigetről származott.

A cardiffi eseményt hagyományos maori ceremónia kísérte. Új-Zélandról érkezett muzeológusok segítették az emberi maradványok szakszerű felkészítését a hosszú útra. Ahogy Te Herekiekie Herewini, az új-zélandi Karanga Aotearoa (angolul: Repatriation) elnevezésű kormányprogram vezetője hangsúlyozta, a maori társadalomban és halotti kultuszban a halottak hazatérése és megnyugvása jelentős szerepet tölt be.

A szigetország 15 százalékát kitevő maori kisebbség identitásának megőrzéséhez rendkívül fontosak az ilyen események. A történelmi kultúra megőrzését szolgálta az is, hogy Új-Zélandot hivatalosan is kétnyelvűvé (angol, maori) formálták az elmúlt évtizedekben.