A II. világháború alatt számos hadifogolytábor létesült az Egyesült Államok területén. A főleg németeknek fenntartott fogolytáborokban kb. 150 gyanús haláleset történt, amelyek hátterében az állt, hogy számos, a náci eszmékhez hű katona és tiszt terror alatt tartotta azokat, akik amerikai földön már nem voltak lojálisak Hitlerhez és rendszeréhez. Elég volt, ha a fogoly angolul beszélt, az amerikaiakkal kapcsolatban állt és együttműködött vagy hangoztatta náciellenes nézeteit. Az amerikai hatóságok sok esetben a bonyodalmak elkerülése végett öngyilkosságnak tüntették fel a gyilkosságokat.

A fordulat akkor következett be, amikor Johann Kunze német tizedest egy oklahomai börtönben öt fogolytársa agyonverte, ugyanis arra gyanakodtak, hogy Kunze információt adott ki fogvatartóiknak. Az elkövetőket 1945-ben felakasztották. Az eset után az amerikai hatóságok törekedtek arra, hogy a nácizmushoz hű foglyokat elkülönítsék a többiektől.