Szerző: Olasz Lajos

1920. évi I. törvénycikk
Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről

A nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuverénitás kizárólagos törvényes képviselete, megállapítja, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. évi november hó 13. napján megszünt. Megállapítja továbbá, hogy Magyarországnak és társországainak a volt osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal fennállott feloszthatatlan és elválaszthatatlan együttbirtoklása a bekövetkezett események folytán megszünt. A nemzetgyűlés mindezekből a tényekből folyó következmények megállapítását a békekötés utáni időre tartja fenn magának.

Megállapítja továbbá, hogy az 1910. évi június hó 21. napjára törvényszerűen összehívott országgyűlésnek képviselőháza az 1918. évi november hó 16. napján hozott határozatával önmagát feloszlottnak nyilvánította, főrendiháza pedig ugyanazon a napon tartott ülésében e határozatot tudomásul vette és tanácskozásait berekesztette, miáltal az országgyűlés működése is megszünt. Mindezeknél fogva az állami főhatalom gyakorlása az alkotmány rendes formái között lehetetlenné vált.

Alkotmányunk alapelveinek megfelelően az 1919. évi augusztus hó 7. napja óta alakult ideiglenes kormányok a nemzethez fordultak, hogy a nőkre is kiterjedő általános, titkos, egyenlő, közvetlen és kötelező választójog alapján válassza meg az akaratának képviseletére hivatott nemzetgyűlést.

A nemzetgyűlési képviselőválasztások ennek folytán az ország mindazon részeiben megtartatván, amelyekben a választást ellenséges megszállás lehetetlenné nem tette, a megválasztott nemzetgyűlési képviselők az 1920. évi február hó 16. napján Budapesten az országgyűlés képviselőházának helyiségeiben egybegyülekeztek és nemzetgyűléssé alakultak.

Az így megalakult nemzetgyűlés mindenekelőtt a következő törvényt alkotja:

Első fejezet
Az alkotmányosság helyreállítására irányuló rendelkezések
1. § A nemzetgyűlés jóváhagyja a kormánynak ama rendeleteit, amelyek alapján a nemzetgyűlés összegyűlt.

2. § A nemzetgyűlés a magyar állami szuverénitás törvényes képviseletének nyilvánítja magát, amely alkotmányunk értelmében az államhatalom gyakorlásának további módját is jogosult rendezni.

3. § A nemzetgyűlés tagjainak ugyanazt a mentelmi jogot biztosítja, amely az eddigi jogszabályok szerint az országgyűlés tagjait megilleti.

A nemzetgyűlés, annak bizottságai és tagjai, valamint működésük és a nemzetgyűlés által alkotott törvények ugyanabban a büntetőjogi védelemben részesülnek, amelyet a büntetőtörvények az országgyűlés, annak két háza, bizottságai és tagjai részére, valamint működésük és a törvények védelmére biztosítanak.

Aki a nemzetgyűlés vagy valamely bizottsága tanácskozó termében jogosulatlanul megjelenik és onnan a nemzetgyűlés, illetőleg a bizottság elnökének felhívására azonnal el nem távozik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal s politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.

Ha a tanácskozó teremben jogosulatlanul megjelent egyén onnan az elnök másodszori felhívására sem távozik el, letartóztatandó és haladéktalanul a vádhatóság elé állítandó.

Ha ily cselekményt az ülésekről a házszabály értelmében kizárt képviselő követne el, a cselekmény nem esik a mentelmi jog védelme alá; ily esetben az ügyész a vádat csak a nemzetgyűlés hozzájárulásával ejtheti el.

4. § A törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés gyakorolja.

5. § A végrehajtó hatalmat a kormányzói tiszt betöltéséig egyedül a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium gyakorolja.

6. § A magyar felelős minisztérium a külügyminiszterrel, a népjóléti és munkaügyi miniszterrel, továbbá az 1917:XI. törvénycikk értelmében tárca nélkül kinevezhető miniszterek létszámában a kisgazdák miniszterével, a közélelmezésügyi miniszterrel és a nemzeti kisebbségek miniszterével egészíttetik ki. E miniszterek ügykörét a törvényhozás rendelkezéséig részletesen a minisztérium állapítja meg.

A király személye körüli miniszter állása megszünik.

7. § A bírói hatalmat a törvény értelmében szervezett bíróságok a törvényhozás további rendelkezéséig a magyar állam nevében gyakorolják.

8. § Az ország védelmére s a belső rend és biztonság fenntartásában való közreműködésre nemzeti hadsereg állíttatik fel, mely a magyar alkotmányra esküt tesz.

9. § Az úgynevezett népköztársaság és tanácsköztársaság szerveinek néptörvény, rendelet vagy más elnevezés alatt kibocsátott mindennemű rendelkezései érvénytelenek. Hasonlóképen érvénytelenek az úgynevezett nemzeti tanácsoknak és szerveiknek mindennemű rendelkezései és határozatai is.

Az Országos Törvénytárból az oda beiktatott úgynevezett néphatározat és néptörvények töröltetnek.

Felhatalmazza azonban a nemzetgyűlés a minisztériumot arra, hogy az úgynevezett népköztársaság szerveinek rendelkezéseit, amennyiben a jogrend és a jogbiztonság érdekében szükséges, az alkotmány keretében saját felelősségére ideiglenesen hatályban tarthassa, vagy helyettük új rendelkezéseket állapíthasson meg. Addig is, amíg a minisztérium ebben a tárgyban intézkedik, az úgynevezett népköztársaság szerveinek rendelkezései ideiglenesen alkalmazásban maradnak, amennyiben tartalmuknál fogva az alkotmánnyal, a fennálló törvényekkel és törvényerejű szokásjoggal nem ellenkeznek, vagy törvényes felhatalmazás körében keletkeztek és még megszüntetve nem lettek.

A minisztérium továbbá felhatalmaztatik, hogy a törvényhozás további rendelkezéséig rendelettel megtehesse azokat az intézkedéseket, amelyek az úgynevezett tanácsköztársaság szerveinek rendelkezéseivel létesített állapot megszüntetésére és a jogrend helyreállítására szükségesek.

Utasíttatik a minisztérium, hogy amennyiben a jelen §-ban említett rendelkezések tárgyában a törvényhozás további intézkedése szükséges, evégből mielőbb megfelelő törvényjavaslatokat terjesszen a nemzetgyűlés elé.

10. § A nemzetgyűlés az 1919. évi augusztus hó 7. napja óta az alkotmányos jogrend és a jogbiztonság helyreállítása végett alakult kormányok és tagjaik rendeleteinek érvényességét elismeri; felhatalmazza azonban a minisztériumot, hogy ezeket a rendeleteket a szükséghez képest hatályon kívül helyezhesse, módosíthassa vagy kiegészíthesse. Utasíttatik egyúttal a minisztérium, hogy amennyiben e rendelkezések a törvényhozás hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkoznak, mielőbb megfelelő törvényjavaslatokat terjesszen a nemzetgyűlés elé.

11. § A volt osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal szemben fennállott közös érdekű viszonyok megszünvén, az 1867:XII. törvénycikk, valamint az e viszonyokra vonatkozó egyéb törvényes rendelkezések hatályukat vesztették és a magyar államnak ősi függetlenségéből folyó szabad rendelkezése e viszonyok tekintetében is teljesen helyreállott.

A nemzetgyűlés fenntartja a magyar állam minden igényét, amelyek az említett királyságokkal és országokkal fennállott kapcsolat megszünése következtében a volt közös intézmények és vagyonjogi viszonyok tekintetében vagy egyéb vonatkozásokban megilletik.

Második fejezet
Kormányzói hatalom
12. § A nemzetgyűlés addig, amíg az államfői hatalom gyakorlásának mikéntjét véglegesen rendezi és ennek alapján az államfő tisztét tényleg átveszi, az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással kormányzót választ.

13. § A kormányzót a királyi hatalomban foglalt jogok alkotmányos gyakorlása az alábbiakban foglalt korlátozások között illeti meg.

A nemzetgyűlés által alkotott törvények szentesítés alá nem esnek; azokat a kormányzó legkésőbb hatvan napon belül kihirdetési záradékkal és aláírásával látja el. A kormányzó a kihirdetés elrendelése előtt - indokainak közlésével - a törvényt újabb megfontolás végett egy ízben visszaküldheti a nemzetgyűléshez. Ha az így visszaküldött törvényt a nemzetgyűlés változatlanul fenntartja, a kormányzó azt tizenöt napon belül kihirdetni köteles. A kormányzó az államformának és az államfő személyének kérdésében alkotott törvényekre nézve a visszaküldés jogával nem élhet. Egyébként is a kormányzó a visszaküldés jogával csak úgy élhet, hogy a nemzetgyűlés a visszaküldött törvény tárgyában két évben megállapított tartamának letelte előtt még határozhasson.

A kormányzó a nemzetgyűlést nem napolhatja el és a királyi hatalomban foglalt országgyűlés-feloszlatási jogot a nemzetgyűlést illetőleg csak akkor gyakorolhatja, ha a nemzetgyűlés a kormányzó üzenete dacára tartósan munkaképtelenné vált és a munkaképességet a nemzetgyűlés elnöke a házszabályokban biztosított jogaival sem képes helyreállítani. Feloszlatás esetében azonban a kormányzó köteles az új nemzetgyűlés összehívása iránt már a feloszlató rendeletben akként rendelkezni, hogy a nemzetgyűlés az alkotandó új választójogi törvény alapján, ha pedig az addig megalkotva nem lenne, a jelenlegi nemzetgyűlés összeülésére alapul szolgált választójog alapján, legkésőbb a feloszlatástól számított három hónapon belül összeülhessen.

A kormányzó képviseli Magyarországot a nemzetközi viszonylatokban. Követeket küldhet és fogadhat. Magyarország nevében a felelős minisztérium útján szövetségeket és egyéb szerződéseket köthet a külhatalmakkal, de amennyiben a törvényhozás tárgyaira vonatkoznak, csak a nemzetgyűlés hozzájárulásával.

Hadüzenethez vagy a hadseregnek az ország határán kívül alkalmazásához és békekötéshez a nemzetgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges.

A végrehajtó hatalmat a kormányzó kizárólag a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium által gyakorolja. Minden rendelkezése és intézkedése, ideértve a fegyveres erőre vonatkozó rendelkezéseit is, csak úgy érvényes, ha az illetékes felelős miniszter ellenjegyzésével van ellátva. Ez azonban nem érinti a kormányzónak a hadügy körébe tartozó azon alkotmányos jogait, amelyek a nemzeti hadsereg vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozólag őt megilletik.

Nemességet nem adományozhat.

A főkegyuri jogot nem gyakorolhatja.

Általános kegyelmet csak törvény adhat.

14. § A kormányzó személye sérthetetlen és ugyanolyan büntetőjogi védelemben részesül, mint törvényeink szerint a király.

A kormányzót az alkotmány vagy a törvény megszegése esetében a nemzetgyűlés felelősségre vonhatja. A felelősségrevonást a nemzetgyűlés csak legalább száz tagja által aláírt indítvány alapján és összes tagjai kétharmad részének szavazatával mondhatja ki. Az eljárást külön törvény fogja szabályozni.

15. § A kormányzót "főméltóságú kormányzó úr" cím használata illeti meg.

16. § A kormányzó részére a nemzetgyűlés tiszteletdíjat állapít meg.

17. § A kormányzó mellé a hivatali tennivalók ellátására szükséges hivatalt a minisztérium a nemzetgyűlés által megállapított költségvetés keretében szervezi.

18. § A kormányzó tisztét csak akkor gyakorolhatja, ha a nemzetgyűlés előtt leteszi a következő esküt: "Én, N. N., Magyarország megválasztott kormányzója, esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarországhoz hű leszek, törvényeit, régi jó és helybenhagyott szokásait megtartom és másokkal is megtartatom, függetlenségét és területét megvédem, kormányzói tisztemet az alkotmány értelmében a nemzetgyűléssel egyetértésben a felelős minisztérium útján gyakorlom és mindent megteszek, amit az ország javára és dicsőségére igazságosan megtehetek. Isten engem úgy segéljen!"

Harmadik fejezet
Záró rendelkezések
19. § Ezt a törvényt az Országos Törvénytárban, mint az 1920:I. törvénycikket kell kihirdetni.

A kihirdetés céljára e törvényt a következő bevezetéssel kell ellátni: "Emlékezetül adjuk mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta".

Ezután következik a törvény szövege.

A törvény szövegét a következő záradék rekeszti be: "Ezt a törvénycikket, mint a nemzet akaratát, mindenki köteles megtartani".

A záradékot a nemzetgyűlés elnöke, jegyzője és a minisztérium elnöke írja alá.

20. § Ez a törvény kihirdetésének napján azonnal életbelép.

1920. évi XVII. törvénycikk
Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920. évi I. törvénycikk 13. §-ának módosításáról

1. § Az országgyűlés elnapolásának, berekesztésének és feloszlatásának a királyi hatalomban foglalt joga az 1848:IV. és az 1867:X. törvénycikk korlátai között a nemzetgyűlésre is kiterjed. Ez a jog a kormányzót is megilleti, de a nemzetgyűlés feloszlatása esetében a kormányzó köteles a nemzetgyűlés összehívása iránt már a feloszlató rendeletben akként rendelkezni, hogy a nemzetgyűlés az alkotandó új választójogi törvény alapján, ha pedig az addig megalkotva nem lenne, a jelenlegi nemzetgyűlés összeülésére alapul szolgált választójog alapján, legkésőbb a feloszlatástól számított három hónapon belül összeülhessen. A kormányzó a nemzetgyűlést legfeljebb harminc napi időtartamra napolhatja el.

Ha a nemzetgyűlés által alkotott törvény kihirdetésének elrendelésére az 1920:I. törvénycikk 13. §-ának második bekezdésében megszabott 60 napi határidő alatt a kormányzó a nemzetgyűlést feloszlatta, vagy ha e határidő alatt a nemzetgyűlésnek két évben megállapított tartama letelt, a kormányzó a még ki nem hirdetett törvényt újabb megfontolás végett az ujonnan összehívott nemzetgyűlésnek, vagy pedig ha a nemzetgyűlés helyébe országgyűlés lépne, az országgyűlésnek küldheti meg összeülésüktől számított 15 napon belül.

Az 1920:I. törvénycikk 13. §-a második és harmadik bekezdésének a jelen szakaszban foglaltakkal ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik.

2. § Az 1920:I. törvénycikk 13. §-ának ötödik bekezdése második mondatként a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:

Közvetlen fenyegető veszély esetében azonban a kormányzó a magyar összminisztérium felelőssége és a nemzetgyűlésnek késedelem nélkül kikérendő utólagos hozzájárulása mellett a hadseregnek az ország határán kívül alkalmazását elrendelheti.

3. § Az 1920:I. törvénycikk 13. §-ának utolsó bekezdése hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezés lép:

A kormányzó általános kegyelmet is adhat, annak azonban, akit az 1848:III. törvénycikk 32. §-ában vagy az 1870:XVIII. törvénycikk 9. §-ában meghatározott cselekmény vagy mulasztás miatt vontak felelősségre vagy ítéltek el, kegyelmet csak törvény adhat.

4. § Ez a törvény kihirdetésének napján azonnal életbelép.

1921. évi XLVII. törvénycikk
IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetéséről

1. § IV. Károly király uralkodói jogai megszűntek.

2. § Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt pragmatica sanctio és minden egyéb jogszabály, amely az Ausztriai Ház (Domus Austriaca) trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette és ezzel a királyválasztás előjoga a nemzetre visszaszállt.

3. § A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztja és utasítja a minisztériumot, hogy eziránt arra alkalmas időben javaslatot tegyen.

4. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe.
1933. évi XXIII. törvénycikk
Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom ideiglenes rendezéséről szóló 1920:I. tc. 13. §-ának újabb módosításáról

1. § Az országgyűlés elnapolásának, berekesztésének és feloszlatásának a királyi hatalomban foglalt joga - ugyanazokkal a korlátozásokkal, amelyeket e tekintetben az 1848:IV. és az 1867:X. törvénycikk Ő Felsége a király jogára nézve megállapít - a kormányzót is megilleti.

Ha az országgyűlés által alkotott törvény kihirdetésének elrendelésére az 1920:I. tc. 13. §-ának második bekezdésében megszabott hatvan napi határidő alatt a kormányzó az országgyűlést feloszlatta vagy ha e határidő alatt az országgyűlésnek törvényben megállapított tartama letelt, a kormányzó újabb megfontolás végett az újonnan összehívott országgyűlésnek küldheti meg, összeülésétől számított tizenöt napon belül.

Az 1920:I. tc. 13. §-a második és harmadik bekezdésének a jelen törvénnyel ellenkező rendelkezései, úgyszintén az 1920:XVII. tc. 1. §-a hatályát veszti.

A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

1937. évi XIX. törvénycikk
A kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról

I. A kormányzói jogkör kiterjesztése
1. § Az országgyűlés által alkotott törvényt a kormányzó kihirdetési záradékkal és aláírásával hozzáérkezésétől számított hat hónapon belül látja el.

A kormányzó a kihirdetés elrendelése előtt - indokainak közlésével - a törvényt újabb megfontolás végett visszaküldheti az országgyűlésnek. Ha az így visszaküldött törvényt az országgyűlés változatlanul fenntartja vagy a kormányzó által kívánt módosításokat csak részben fogadja el, a kormányzó a törvényt hozzáérkezésétől számított hat hónapon belül újabb megfontolás végett az imént meghatározott módon még egyszer visszaküldheti az országgyűlésnek. Ha az országgyűlés a másodszor is visszaküldött törvényt változatlanul fenntartja, vagy a kormányzó által kívánt módosításokat csak részben fogadja el, a kormányzó a törvényt hozzáérkezésétől számított tizenöt nap alatt kihirdetni köteles.

Ha az országgyűlés által alkotott törvény kihirdetésének elrendelésére az előbbi két bekezdésben megszabott határidő alatt a kormányzó az országgyűlést feloszlatta, vagy ha ez alatt a határidő alatt az országgyűlésnek a törvényben megállapított tartama letelt, a kormányzó a már visszaküldött törvényt sem kihirdetni, sem újabb megfontolás végett az újonnan összehívott országgyűlésnek megküldeni nem köteles; ha azonban az új országgyűlés a ki nem hirdetett törvénnyel azonos törvényt hoz, a kormányzó erre a törvényre nézve a visszaküldés jogával nem élhet s a törvényt hozzáérkezésétől számított tizenöt nap alatt kihirdetni köteles.

Az 1920:I. tc. 13. §-a második bekezdésének ezzel ellenkező rendelkezései, továbbá az 1926:XXII. tc. 47. §-ának második bekezdése és az 1933:XXIII. tc. 1. §-ának második bekezdése hatályukat vesztik.

2. § A kormányzó három nagykorú magyar állampolgárt a kormányzói tisztre utódjaként ajánlhat s ajánlását tisztének tartama alatt bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja.

Ajánlását a kormányzó írásban, sajátkezű aláírásával és pecsétjével ellátva három teljesen egyező példányban állítja ki s borítékba zárja vagy lezárja.

Az ajánlás mindegyik példányát külön-külön tartalmazó zárt borítékra, vagy a lezárt ajánlási nyilatkozat külső lapjára a következő záradékot kell rávezetni: "A benti irat tartalmazza ajánlásomat a kormányzói tisztre." Ezt a záradékot a kormányzó keltezéssel, aláírásával és pecsétjével ellátja és a miniszterelnök aláírja.

A borítékba zárt, illetőleg a lezárt ajánlási nyilatkozat átvétele végett a kir. Kúria elnökének, a két koronaőrnek s a miniszterelnöknek együttesen meg kell jelenniök a kormányzó előtt.

A kormányzó a borítékba zárt, illetőleg a lezárt ajánlási nyilatkozat egy-egy példányát biztos helyen külön-külön leendő megőrzés végett a miniszterelnök jelenlétében személyesen adja át a kir. Kúria elnökének és a két koronaőrnek. A kir. Kúria elnöke és a két koronaőr az átvett ajánlási nyilatkozatot tartalmazó három zárt borítékot, illetőleg a lezárt ajánlási nyilatkozatok külső lapját az átvételkor saját aláírásukkal és pecsétjükkel látják el és eljárásukról jegyzőkönyvet készítenek.

Ha a kir. Kúria elnöki széke üres vagy a kir. Kúria elnöke elháríthatatlan akadály miatt nem jelenhetik meg a kormányzó előtt, helyette a kir. Kúria másodelnöke jár el. Ha az egyik koronaőr széke üres vagy az egyik koronaőr nem jelenhetik meg elháríthatatlan akadály miatt a kormányzó előtt, az ajánlást a megjelent koronaőr két példányban veszi át és látja el aláírásával, valamint pecsétjével.

Az ajánlás miniszteri ellenjegyzéshez nincs kötve; érvénytelen azonban az ajánlás, ha háromnál több vagy háromnál kevesebb személyre szól, úgy szintén akkor is, ha kiállítása vagy átadása tekintetében a jelen §-ban foglalt rendelkezéseket nem tartották meg.

A jelen §-nak az ajánlásra vonatkozó rendelkezéseit az ajánlás módosítására és visszavonására is alkalmazni kell.

II. A kormányzói tiszt megüresedése és új kormányzó választása
3. § A kormányzói tiszt megüresedése esetében arra az időre, amíg az új kormányzó az esküt le nem teszi, országtanács alakul, amelynek tagjai sorában a m. kir. miniszterelnökön és az országgyűlés két házának elnökén felül Magyarország hercegprímása, a m. kir. Kúria elnöke, a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke és a m. kir. honvédség főparancsnoka foglalnak helyet. Ha a hercegprímási szék betöltetlen, a hercegprímás helyét a tanácsban a latin szertartású római katolikus egyháznak más egyháznagya tölti be abban a sorrendben, amelyben az egyháznagyokat az 1926:XXII. tc. 4. §-ának b) pontja felsorolja. Ha a m. kir. Kúria elnöki széke üres, a kir. Kúria elnökének helyét a tanácsban a kir. Kúria másodelnöke, ha pedig a m. kir. közigazgatási bíróság elnöki széke üres, a m. kir. közigazgatási bíróság elnökének helyét ennek a bíróságnak másodelnöke tölti be. Ha a m. kir. honvédség főparancsnoki állása nincs betöltve, a főparancsnok helyét a tanácsban szolgálati helyettese tölti be.

Az országtanács a kormányzói tiszt megüresedése után azonnal megkezdi működését. Üléseinek összehívásáról az országgyűlés két házának elnökei gondoskodnak s az üléseken felváltva ők elnökölnek; ha az országgyűlés valamelyik házának elnöki széke üres, az elnök helyét az illető háznak választásra idősebb alelnöke tölti be. A határozatot az az elnök írja alá, aki a határozathozatalnál elnökölt.

4. § A kormányzói tiszt megüresedése esetén, amíg az új kormányzó az esküt le nem tette (1920:I. tc. 18. §), az 1926:XXII. tc. 48. §-ának első bekezdésében meghatározott jogkört az országtanács látja el. Az országgyűlés feloszlatásának, elnapolásának és berekesztésének joga az országtanácsot nem illeti meg; az országtanács sem a minisztériumot, sem annak bármelyik tagját állásától nem mentheti fel.

Az országtanács hirdeti ki a kormányzó megválasztásáról és eskütételéről szóló törvényt. Más törvényt az országtanács csak akkor hirdet ki, ha a törvényt az országgyűlés már a kormányzói tiszt megüresedése előtt elfogadta és a kihirdetés elhalasztása a nemzet életbevágó érdekeinek veszélyeztetésével járna.

Az országtanács bármelyik rendelkezése csak akkor érvényes, ha az illetékes miniszter ellenjegyzi.

Az országtanács gondoskodik arról, hogy a kormányzó megválasztása iránt szükséges intézkedések haladéktalanul megtétessenek és pedig akként, hogy a kormányzóválasztó együttes ülés legkésőbb a kormányzói tiszt megüresedésétől számított nyolcadik napon összeüljön.

Ha a kormányzói tiszt olyan időben üresedik meg, amikor az országgyűlés akár tartamának lejárta, akár feloszlatása következtében nincs együtt és az új országgyűlési képviselők választása a megüresedéstől számított nyolc nap alatt befejeződik, a kormányzóválasztó együttes ülés összehívására megállapított nyolc napot a képviselőválasztások befejezésétől (1925:XXVI. tc. 51. §) kell számítani és a jogszabályokban meghatározott határidőkre tekintet nélkül minden intézkedést meg lehet tenni avégett, hogy az új országgyűlés idejében megalakulhasson és ennek következtében a kormányzóválasztó együttes ülés az új országgyűlési képviselőválasztások befejezésétől számított nyolc nap alatt összeülhessen. Ha azonban az új országgyűlés kormányzóválasztó együttes ülésre ez alatt az idő alatt nem ülhet össze, a kormányzóválasztó együttes ülésre az egyébként feloszlott országgyűlést kell összehívni. Ilyen esetben a jelen törvény értelmében az országgyűlés két házának elnökére háruló feladatokat a feloszlott országgyűlés elnökei látják el. Az így újra összehívott országgyűlés választja meg a kormányzót, ennek színe előtt teszi le az új kormányzó az esküt, ez iktatja be tisztébe az új kormányzót és ez iktatja törvénybe a kormányzó megválasztását és eskütételét.

5. § Az országgyűlés az 1926:XXII. tc. 48. §-ának első bekezdése értelmében megtartandó együttes ülésén a kormányzót a nagykorú magyar állampolgárok közül az alábbi rendelkezések szerint választja meg.

Ha az együttes ülés megnyitásakor nincs jelen mind a felsőház, mind a képviselőház tagjainak legalább háromötöd része, a kormányzóválasztásnak a következő bekezdések szerint való megkezdését a következő napnak ugyanarra az órájára kell halasztani, amelyre az együttes ülés összehíva volt.

Az együttes ülés tagjai - kivéve az országtanács és a minisztérium tagjait - az ülés tartama alatt az országház épületét nem hagyhatják el. Az együttes ülésre egyébként - amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik - a házszabályok rendelkezései megfelelően irányadók azzal az eltéréssel, hogy az elhalasztott együttes ülés határozatképességéhez mind a felsőház, mind a képviselőház részéről legalább száz-száz tag jelenléte szükséges.

Ha a kormányzó utódajánlási jogával élt s az ülés megkezdése az előző bekezdés szerint nem ütközik akadályba, az együttes ülés elnöke mindenekelőtt a kormányzó ajánlási nyilatkozatát felbontja és felolvastatja s ennek megtörténte után az együttes ülés titkosan szavaz abban a kérdésben, hogy kíván-e a kormányzó ajánlottain kívül mást is jelölni a kormányzói állásra. Ha az együttes ülés nem kíván mást is jelölni, a jelen § ötödik bekezdésének rendelkezései szerint az utódajánlási nyilatkozatban jelöltek közül választja meg a kormányzót.

Ha a kormányzó utódajánlási jogával nem élt, vagy ha élt ezzel a jogával, de az országgyűlés is kíván jelölési jogával élni, az együttes ülés a jelölés tárgyában titkos szavazással határoz; ennél a szavazásnál mindenki egy jelöltre adja le szavazatát. Ha háromnál több személyre esett szavazat, az országgyűlés jelöltjének csak azt a három személyt kell tekinteni, akire a legtöbb szavazat esett. Ezek közül is kiesik a jelöltségből az, aki nem kapott a jelölésnél legalább ötven szavazatot. Ha egyetlen jelölt sem kapott legalább ötven szavazatot a jelölésnél, a szavazást addig kell megismételni, míg legalább egy jelölt legalább ötven szavazatot nem kap. Azok között, akik egyenlő számú szavazatot nyertek, sorshúzás állapítja meg azt, hogy kit kell az országgyűlés jelöltjének tekinteni.

Az együttes ülés az előbbi két bekezdés szerint jelöltek sorából titkos szavazással a következő módon választja meg a kormányzót: Az országgyűlési tagok igennel és nemmel szavaznak. E végett mindenik országgyűlési tag annyi szavazólapot kap, ahány jelölt van. A szavazólapok közül egy szól igenre, a többi nemre. Mindegyik jelölt részére külön urnát kell felállítani s mindegyik jelöltre egyidejűleg külön-külön kell szavazni az "igen", illetőleg "nem" megjelölésű szavazólapoknak a megfelelő urnába bedobása útján.

Ha az első szavazásnál egyik jelölt sem kapott általános többséget, a két legtöbb "igen" szavazatot nyert jelöltre az előző bekezdésben meghatározott módon új szavazást kell tartani.

III. Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések
6. § A magyar király főkegyúri jogát nem érinti az a körülmény, hogy a kormányzó az 1920:I. tc. 13. §-a értelmében a főkegyúri jogot nem gyakorolja.

7. § A kormányzót az országgyűlés nem vonhatja felelősségre. Az 1920:I. tc. 14. §-ának második bekezdése és az 1926:XXII. tc. 48. §-ának második bekezdése hatályát veszti.

8. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

1942. évi II. törvénycikk
A kormányzóhelyettesről

I. Kormányzóhelyettes választása
1. § Az országgyűlés a kormányzó kívánságára a nagykorú magyar állampolgárok közül kormányzóhelyettest választ.

A kormányzót ajánlási jog illeti meg. A kormányzó legfeljebb három jelöltet ajánlhat. Ha a kormányzó ajánlási jogával élt, kormányzóhelyettesnek csak olyan személyt lehet megválasztani, akit a kormányzó ajánlott. A miniszterelnök ellenjegyzésével ellátott ajánlást legkésőbb a kormányzóhelyettest választó együttes ülés megkezdéséig kell az országgyűléssel közölni.

2. § A kormányzóhelyettest az országgyűlés két háza együttes ülésben választja. Az együttes ülést akként kell összehívni, hogy az haladéktalanul, de legkésőbb a kormányzó kívánságának közlésétől számított nyolcadik napon összeüljön.

Ha a kormányzó kívánságának közlése idejében országgyűlés - akár az országgyűlés tartamának lejárta, akár feloszlatása következtében - nincs együtt, a kormányzóhelyettest választó együttes ülés összehívására az 1937: XIX. törvénycikk 4. §-a ötödik bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az együttes ülést csak akkor lehet megtartani, ha megnyitásakor mind a felsőház, mind a képviselőház tagjainak legalább háromötöd része jelen van. Ha ennyi tag az együttes ülés megnyitásakor nincs jelen, az együttes ülést a következő napra kell elhalasztani. Elhalasztás esetében az együttes ülést akkor lehet megtartani, ha megnyitásakor a felsőház és a képviselőház tagjai közül együttvéve legalább háromszázan jelen vannak.

Az együttes ülésen résztvevő országgyűlési tagok számát az elnök a jelenlévő országgyűlési tagok által aláírt jelenléti ív alapján állapítja meg.

Az együttes ülésre - amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik - a házszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

3. § Ha a kormányzó ajánlási jogával (1. § második bekezdése) élt, az együttes ülés elnöke a kormányzó ajánlási nyilatkozatát felolvastatja és a szavazást elrendeli. A szavazás titkos.

Ha a kormányzó egy személyt ajánl, mindegyik országgyűlési tag "igen" és "nem" szókkal ellátott egy szavazólapot kap s a szavazás úgy megy végbe, hogy a szavazó állásfoglalásának megfelelően vagy az "igen," vagy a "nem" szót áthúzással törli és a szavazólapot az urnába dobja. Ha az "igen" szavazatok száma az összes szavazatok felét és egyben az ülés megnyitásakor jelenlévő tagok számának kétharmadát meghaladja, az elnök az ajánlott személyt megválasztott kormányzóhelyettesnek jelenti ki. Ellenkező esetben a választást meghiúsultnak kell tekinteni.

Ha a kormányzó két vagy három személyt ajánl, mindegyik országgyűlési tag annyi szavazólapot kap, ahány jelölt van. A szavazólapok közül egy szól igenre, a többi nemre. Mindegyik ajánlott személy részére külön urnát kell felállítani és mindegyik ajánlott személyre egyidejűleg külön-külön kell szavazni az "igen" és a "nem" megjelölésű szavazólapoknak a megfelelő urnába bedobása által. A szavazás eredményéhez képest az elnök megválasztott kormányzóhelyettesnek azt a személyt jelenti ki, akire a szavazatok általános többsége esett, feltéve, hogy ezeknek a szavazatoknak a száma az ülés megnyitásakor jelenlévő tagok számának kétharmadát meghaladja.

Ha a megválasztáshoz szükséges szavazatszámot az első szavazás alkalmával egyik ajánlott személy sem kapta meg, két személy ajánlása esetében arra, aki több "igen" szavazatot kapott - ha pedig mind a két ajánlott személy egyenlő számú "igen" szavazatot kapott, arra, akit a sorshúzás kijelöl - a második bekezdésben szabályozott módon új szavazást kell tartani. Ha a második szavazás során az "igen" szavazatok száma az összes szavazatok felét és egyben az ülés megnyitásakor jelenlévő tagok számának kétharmadát meghaladja, az elnök az ajánlott személyt megválasztott kormányzóhelyettesnek jelenti ki. Ellenkező esetben a választást meghiúsultnak kell tekinteni.

Ha a kormányzó három személyt ajánlott és a megválasztáshoz szükséges szavazatszámot a harmadik bekezdés szerint megtartott első szavazás során egyik ajánlott személy sem kapta meg, arra a két személyre, aki a legtöbb "igen" szavazatot kapta, új szavazást kell elrendelni. Abban az esetben, ha mind a három ajánlott személy egyenlő számú "igen" szavazatot kapott, a szavazást a sorshúzás által kijelölt két személyre - ha pedig a legtöbb "igen" szavazatot kapott személy mellett a másik kettő egyenlő számú "igen" szavazatot kapott, az utóbbi kettő közül a sorshúzás által kijelölt személyre és a legtöbb szavazatot kapott személyre - kell elrendelni. Ebben a bekezdésben szabályozott szavazásra a harmadik bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a megválasztáshoz szükséges szavazatszámot ennek a szavazásnak a során sem kapta meg egyik ajánlott személy sem, harmadik szavazást kell tartani. A szavazásra, a szavazás eredményének megállapítására és általában a további eljárásra a negyedik bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. § Ha a kormányzó ajánlási jogával (1. § második bekezdés) nem élt, a szavazást jelölés előzi meg.

Jelöltnek csak azt lehet tekinteni, akit az országgyűlésnek az együttes ülésen jelenlévő legalább százötven tagja sajátkezű aláírásával ellátott s az elnöknek az együttes ülésben átadott jelölési íven jelöl. Mindenik tag csak egy személyt jelölhet. Mindegyik jelölési ívről törölni kell annak a névaláírását, aki több jelölési ívet írt alá. A jelölési ívek beadására az elnök hívja fel az együttes ülés tagjait; ugyancsak az elnök veszi át és vizsgálja meg a jelölési íveket. A jelölési ívek megvizsgálása végett az elnök az ülést a szükséghez képest felfüggesztheti. Az elnök az ülésben kihirdetett határozatával visszautasítja a jelölést, ha a jelölési íven - az esetleges törlések után - legalább százötven aláírás nincsen. Ha a jelölést nem kell visszautasítani, az elnök az aláírások valódiságának és az aláírók jelenlétének megállapítása végett az aláírókat nevük felolvasásával egyenkint felhívja. Ha a jelölés a törvényes előfeltételeknek megfelel, az elnök megállapítja, hogy a jelölés alapján a jelöltre szavazásnak van helye.

Ha az elnök megállapítja, hogy csupán egy olyan jelölés van, amely az előbbi bekezdés rendelkezéseinek megfelel s az ugyancsak az előbbi bekezdés rendelkezései értelmében figyelembe vehető aláírások száma egyszersmind meghaladja az együttes ülés megnyitásakor jelenlévő országgyűlési tagok számának kétharmadát, az elnök az egyetlen jelöltet szavazás elrendelése nélkül megválasztott kormányzóhelyettesnek jelenti ki.

Ha az egyetlen jelöltet jelölő országgyűlési tagok száma nem haladja meg az együttes ülés megnyitásakor jelenlévő országgyűlési tagok számának kétharmadát, vagy ha az elnök megállapítja, hogy két vagy több olyan jelölés van, amely a második bekezdés rendelkezéseinek megfelel, a szavazást elrendeli. A szavazásra, a szavazás eredményének megállapítására és általában a további eljárásra a 3. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

5. § Ha a kormányzóhelyettes megválasztása végett összehívott együttes ülés megnyitása, az ülés határozatképességének megállapítása - és ha a kormányzó ajánlási jogával élt, a kormányzói kézirat felolvasása - után az országgyűlés egyértelmű akarata közfelkiáltásban kétséget kizáró módon megnyilatkozik, az elnök mind a jelölés, mind a választás elrendelését mellőzi és megválasztott kormányzóhelyettesnek jelenti ki azt, aki iránt az országgyűlés bizalma a közfelkiáltásban megnyilatkozott.

Az elnök az országgyűlés akaratának a közfelkiáltásban megnyilatkozott egyértelműséget csak akkor állapíthatja meg, ha az általa feltett arra a kérdésre, hogy az együttes ülés tagjai kívánnak-e szavazást, szavazás elrendelése iránt nem terjeszt elő kérelmet annyi tag, amennyi az ülés megnyitásakor jelenlévő tagok számának egyötödét meghaladja. A szavazás elrendelése iránt kérelmet csak az ülésen jelenlévő tag és csakis írásban terjeszthet elő.

6. § A kormányzóhelyettes megválasztásához a kormányzó megerősítése szükséges.

A kormányzói megerősítés után a kormányzóhelyettes az országgyűlés - lehetőleg a kormányzóhelyettest választó együttes ülés - színe előtt és, ha a kormányzó az eskütételre megjelenni kíván, az ő jelenlétében esküt tesz.

A kormányzóhelyettes esküjének szövege a következő: "Én, Magyarország megválasztott kormányzóhelyettese, esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarországhoz s Magyarország kormányzójához hű leszek, az ország törvényeit, régi, jó és helybenhagyott szokásait megtartom és másokkal is megtartatom, függetlenségét és területét megvédem, kormányzóhelyettesi tisztemet az alkotmány értelmében az országgyűléssel és a kormányzóval egyetértésben a felelős minisztérium által gyakorlom és mindent megteszek, amit az ország javára és dicsőségére igazságosan megtehetek. Isten engem úgy segéljen!"

Az eskü letétele után az országgyűlésnek ugyanabban az együttes ülésében a m. kir. miniszterelnök benyujtja és nyomban ismerteti azt a törvényjavaslatot, amelynek egyetlen tárgya a kormányzóhelyettes megválasztásának és eskütételének törvénybe iktatása. A törvényjavaslat elfogadása felől az együttes ülés bizottsági tárgyalás és vita nélkül határoz. Az elfogadott törvényt a miniszterelnök kihirdetési záradékkal és aláírással ellátás végett nyomban a kormányzó elé terjeszti.

II. A kormányzóhelyettes jogköre
7. § A kormányzóhelyettest az alatt az idő alatt, amíg a kormányzót tisztének személyes ellátásában távollét, betegség vagy más ok akadályozza, úgyszintén a kormányzói tiszt megüresedése esetében, amíg az új kormányzó az esküt le nem teszi, a kormányzói hatalomban foglalt jogoknak a kormányzó nevében való alkotmányos gyakorlása megilleti, kivéve az 1937:XIX. tc. 2. §-ában meghatározott utódajánlási jogot.

A m. kir. minisztérium a kormányzó intézkedései alapján - ha pedig a kormányzó az intézkedésben akadályozva van, enélkül is - közzéteszi, hogy a kormányzói hatalmat a kormányzó akadályoztatása vagy a kormányzói tiszt megüresedése következtében a kormányzóhelyettes mely naptól kezdve gyakorolja, s közzéteszi azt is, hogy a kormányzói hatalom személyes gyakorlását a kormányzó mely naptól kezdve veszi át újra. A m. kir. minisztérium mind az egyik, mind a másik intézkedését az országgyűlésnek haladéktalanul bejelenti.

A kormányzóhelyettes kormányzóhelyettesi tisztét a kormányzóhelyettes megválasztásáról és eskütételéről szóló törvény kihirdetése előtt nem gyakorolhatja.

III. A kormányzóhelyettes mint a kormányzó megbizottja
8. § A kormányzó - a miniszterelnök ellenjegyzésével - a kormányzóhelyettest megbízhatja, hogy a kormányzói hatáskörbe tartozó egyes tennivalókat a kormányzó nevében elvégezzen. A megbizás bármikor visszavonható.

IV. A kormányzóhelyettes címe, büntetőjogi védelme és sérthetetlensége
9. § A kormányzóhelyettest a "főméltóságú kormányzóhelyettes úr" cím használata illeti meg.

10. § A kormányzóhelyettest - tekintet nélkül arra, hogy a kormányzói hatalmat gyakorolja-e vagy nem - ugyanaz a büntetőjogi védelem illeti meg, mint a kormányzót. Személye ellen a kormányzót helyettesítő működésének ideje alatt (7. §) csak az országgyűlés, egyébként pedig a kormányzó felhatalmazásával lehet bírói vagy más eljárást indítani.

V. A kormányzóhelyettes tisztének megszűnése.
11. § Új kormányzó megválasztásával - mihelyt az új kormányzó az esküt letette - a kormányzóhelyettes tiszte megszűnik.

VI. Vegyes- és záró rendelkezések.
12. § A kormányzóhelyettes tiszteletdíját, ennek és a kormányzóhelyettes működésével felmerülő egyéb költségnek a fedezetét a költségvetés keretében kell megállapítani.

13. § Ha a kormányzói tiszt megüresedésekor kormányzóhelyettes van, az országtanács hatásköre csupán a kormányzó megválasztása iránt szükséges intézkedések (1937:XIX. törvénycikk 4. §-ának negyedik és ötödik bekezdése) haladéktalan megtételére terjed ki.

14. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

1942. évi III. törvénycikk
Vitéz nagybányai Horthy István úrnak kormányzóhelyettessé megválasztásáról és eskütételéről

Magyarország kormányzója Budapesten, 1942. évi február hó 15. napján kelt legfelsőbb kéziratában kifejezte azt a kívánságát, hogy az országgyűlés a kormányzóhelyettesről szóló 1942:II. törvénycikk rendelkezései szerint kormányzóhelyettest válasszon. Az országgyűlés evégből az 1942. évi február hó 19. napján együttes ülést tartott. Ezen az ülésen az országgyűlés vitéz nagybányai Horthy István urat közfelkiáltással kormányzóhelyettessé megválasztotta.

Magyarország kormányzója Budapesten, 1942. évi február hó 19. napján kelt legfelsőbb kéziratával az országgyűlésnek tudtul adta, hogy a kormányzóhelyettes megválasztását megerősítette.

A kormányzói megerősítés után a kormányzóhelyettes az országgyűlés színe előtt és a kormányzó jelenlétében az 1942:II. törvénycikk 6. §-ában megállapított szövegű esküt az 1942. évi február hó 19. napján letette.

Ennek megfelelően az országgyűlés vitéz nagybányai Horthy István úrnak kormányzóhelyettessé megválasztását és eskütételét törvénybe iktatja.