Szerző: Ujváry Gábor
1924. évi III. törvénycikk
Az Országos Testnevelési Alapról
1. § Az 1921. évi II. tc. 7. §-ának 2. és 3. bekezdése, valamint az 1921. évi XXXIV. törvénycikk 11. §-ának c) pontja, továbbá az 1921. évi LIII. törvénycikk 9. §-a hatályon kívül helyeztetik.
2. § A lóversenyeknél a kölcsönös fogadásokra (totalisateurra) feltett összegből 8%, valamint az üzletszerű vagy nyilvános versenyfogadásokat közvetítő egyesek és vállalatok (bookmaker fogadási iroda) részéről fizetett és a földmívelésügyi miniszter által megállapított illetékből 2% a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezésére bocsáttatik. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a rendelkezésére bocsátott összegeket alapszerűleg tartozik kezelni és ezen összegeket az Országos Testnevelési Tanács meghallgatásával minden évre előre megszerkesztendő részletes költségvetési tervezet szerint kizárólag a testnevelésnek, valamint a testedzésnek az ország lakosai széles rétegében való meghonosítására és fejlesztésére köteles fordítani.
3. § Amennyiben a pénzügyminiszter élne az 1922. évi XVII. törvénycikk 29. §-ának I. pontjában nyert felhatalmazással, az igénybevett összeggel egyenlő összeget tartozik az egyes versenynapokat követő két héten belül, a testnevelésről szóló 1921. évi LIII. törvénycikk végrehajtásának biztosítására, a jelen törvénycikk 2. §-a alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter által létesítendő Országos Testnevelési Alapnak rendelkezésére bocsátani.
4. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértően hajtja végre.
1924. évi XI. törvénycikk
A középiskoláról
1. § A középiskola fogalma és feladata.
A középiskolának három faja van: a gimnázium, a reálgimnázium és a reáliskola.
A középiskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, hazafias szellemben magasabb általános műveltséghez juttassa és a felsőbb tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára képessé tegye.
A közös nemzeti tárgyakon kívül a gimnázium e feladatot a minden irányú humanisztikus, elsősorban latin- és görögnyelvi és irodalmi tanulmányokkal, a reálgimnázium főleg a latin- és modernnyelvi és irodalmi tanulmányok segítségével, a reáliskola különösen a modern nyelvek és irodalmak, úgyszintén a mennyiségtani és természettudományi tárgyak tüzetesebb tanításával oldja meg.
2. § A gimnázium rendes tárgyai.
A gimnáziumi oktatás rendes tárgyai:
a) hit- és erkölcstan.
b) magyar nyelv és irodalom (ennek történelmével), azonkívül azokban az intézetekben, melyekben a tanítás nyelve nem a magyar, az intézet tanításnyelve és ennek irodalma,
c) latin nyelv és irodalom,
d) görög nyelv és irodalom,
e) német nyelv és irodalom,
f) Magyarország történelme,
g) világtörténelem,
h) földrajz,
i) természetrajz,
k) természettan,
l) mennyiségtan,
m) filozófia,
n) rajz,
o) testgyakorlás.
3. § A reálgimnázium rendes tárgyai.
A reálgimnáziumi oktatás rendes tárgyai:
a) hit- és erkölcstan,
b) magyar nyelv és irodalom (ennek történelmével), azonkívül azokban az intézetekben, melyekben a tanítás nyelve nem a magyar, az intézet tanításnyelve és ennek irodalma,
c) latin nyelv és irodalom,
d) német nyelv és irodalom,
e) angol vagy francia vagy olasz nyelv és irodalom,
f) Magyarország történelme,
g) világtörténelem,
h) földrajz,
i) természetrajz,
k) kémia,
l) természettan,
m) mennyiségtan,
n) filozófia,
o) rajz,
p) testgyakorlás.
4. § A reáliskola rendes tárgyai.
A reáliskolai oktatás rendes tárgyai:
a) hit- és erkölcstan,
b) magyar nyelv és irodalom (ennek történelmével), azonkívül azokban az intézetekben, amelyekben a tanítás nyelve nem magyar, az intézet tanításnyelve és ennek irodalma,
c) német nyelv és irodalom,
d) angol vagy francia vagy olasz nyelv és irodalom,
e) Magyarország történelme,
f) világtörténelem,
g) földrajz,
h) természetrajz,
i) kémia,
k) természettan,
l) mennyiségtan,
m) rajzoló és ábrázoló mértan,
n) filozófia,
o) rajz,
p) testgyakorlás.
5. § Középiskolák szervezésének, illetőleg átszervezésének joga.
Hogy valamely újonnan felállítandó középiskola gimnázium, reálgimnázium, vagy reáliskola alakjában szerveztessék-e, illetőleg hogy már fennálló középiskola átszerveztessék-e az 1. §-ban megállapított középiskolák valamelyikévé s ha igen, milyen irányúvá, azt az állami és a királyi katholikus, valamint a törvényhatósági, községi, társulati és magán középiskolákra nézve a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg, a többi középiskolákra nézve a felállításról, illetőleg átszervezésről a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásának fenntartásával az illetékes fenntartó hatóság intézkedik.
Gimnázium lehetőleg csak oly községben (városban) maradhat meg vagy állítható fel, ahol másfajta középiskola (reálgimnázium vagy reáliskola) is van. Különös méltánylást érdemlő esetekben a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter e részben kivételt tehet.
6. § Élő idegen nyelvek megválasztása.
A 3. § e) és a 4. § d) pontjaiban felsorolt élő idegen nyelveknek egyike lehet a tanítás rendes tárgya egy-egy reálgimnáziumban, illetőleg reáliskolában. Hogy közülök melyik taníttassék, azt az állami és királyi katholikus, valamint a törvényhatósági, községi, társulati és magán középiskolákra nézve a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, a többi intézetekre nézve pedig az illetékes hatóság állapítja meg.
7. § A középiskolák évfolyamai.
Mind a gimnáziumnak, mind a reálgimnáziumnak, mind a reáliskolának nyolc osztálya és ugyanannyi évfolyama van.
Újonnan felállítandó intézetek az első osztálytól kezdve fokozatosan is szervezhetők, a fejlesztésnek azonban évről-évre folytonosnak kell lennie mindaddig, míg az iskola nyolcosztályúvá nem válik.
Felmentés a rendes tárgyak tanulása alól.
A rendes tárgyak tanulása alól felmentésnek helye nincsen, csupán testi alkalmatlanság miatt a testgyakorlás, továbbá a rajz technikai része alól. A felmentést a tanári testület meghallgatásával iskolaorvosi vagy tiszti orvosi vélemény alapján az iskola igazgatója adja meg.
9. § Felsőbb osztályba lépés; javító vizsgálatok.
Ugyanannak az iskolának egyik osztályából a következő felsőbb osztályába csak az a tanuló léphet, aki az elvégzett osztály rendes tárgyaiból, ide nem számítva a testgyakorlást, legalább elégséges érdemjegyet kapott.
Az a tanuló, aki egy tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, jogosítva van arra, hogy elégtelen osztályzatának kijavítása végett a következő iskolai év kezdetén javítóvizsgálatot tehessen.
Aki két tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, az csak rendkívüli esetben a tankerületi királyi főigazgató, illetőleg az iskola felekezeti főhatósága engedélyével bocsátható javítóvizsgálatra; aki kettőnél több tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, az javítóvizsgálatra nem bocsátható.
Attól a tanulótól, aki négynél több tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, az osztály ismétlésének kedvezményét a tanártestület javaslatára a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetőleg az iskola főhatósága megvonhatja.
A javítóvizsgálatot rendszerint abban az intézetben kell a tanulónak letennie, melyben az elégtelen érdemjegyet kapta. Megokolt esetekben a tankerületi királyi főigazgató, illetőleg az iskola felekezeti főhatósága megengedheti, hogy ez a vizsgálat más középiskolában legyen letehető.
A javítóvizsgálat meg nem ismételhető.
10. § Pótló vizsgálatok.
Ha valamely tanuló a szorgalmi idő jelentékenyebb részét elmulasztotta és mulasztását kellően igazolta, a tanári testület a tanulót pótlóvizsgálatra utasíthatja. A pótlóvizsgálatot a tanuló csak abban az intézetben teheti, melynek tanári testülete neki a pótlóvizsgálatot megengedte. Ha a tanári testület a pótlóvizsgálatot bármely okból nem tartja megengedhetőnek, a tanulót az osztály ismétlésére utasítja. A tanári testületnek erre vonatkozó határozata ellen a rendes hivatalos úton a tankerületi királyi főigazgatóhoz, illetőleg az iskola felekezeti főhatóságához lehet folyamodni.
11. § Átlépés egyik középiskolából a másikba; átlépés polgári iskolából vagy szakiskolából középiskolába.
Az a tanuló, ki nyilvános középiskolából más, ugyanolyan tantervű nyilvános középiskolába kíván átlépni, előbbi intézetétől nyert bizonyítványával (tanulmányi értesítőjével) igazolni tartozik, hogy a megelőző osztályt minden rendes tárgyból, nem számítva a testgyakorlást, legalább elégséges eredménnyel végezte.
Az a tanuló pedig, aki oly középiskolába kíván lépni, melynek tanterve az általa eddig látogatott középiskola tantervétől különbözik, csak akkor vehető fel a következő osztályba, ha az általa elhagyott intézet okmányaival igazolja, hogy a közvetlenül megelőző osztályokban elégséges eredménnyel tanulta, a testgyakorlást ide nem számítva, legalább is azokat a tárgyakat, melyek rendes tárgyak abban az intézetben, melybe felvétetni óhajt. Ha e tekintetben hiány van, a tanuló az illető tárgyakból, illetőleg tárgyrészekből különbözeti felvételi vizsgálatot tartozik tenni. E felvételi vizsgálatot annak az intézetnek tanári testülete tartja, melybe a tanuló át akar lépni és ugyanaz a tanári testület határoz a felvétel fölött is.
A polgári iskolából és szakiskolákból középiskolába átlépő tanulók szintén tartoznak hasonló módozatok mellett a tantervi különbözetre kiterjedő felvételi vizsgálatot tenni.
12. § Tanulók heti óraszáma.
A tanítási órák heti száma a tanulókra nézve a rendes tárgyakból, a testgyakorláson kívül, a középiskola első és második osztályában 26, a többi osztályokban 28.
13. § Tanárok heti óraszáma. Mellékfoglalkozások.
A fejlesztés alatt nem álló teljes (nyolcosztályú) középiskolákban a hittanárokon, a testgyakorlás tanárain és a rendkívüli tárgyak tanítóin kívül a tanárok száma (az igazgatót beleértve) legalább 13. A rendes tanárok száma (az igazgatón kívül) bármely középiskolában nem lehet kisebb a meglevő osztályok számánál.
Az igazgatók legalább heti 3, legfeljebb heti 8, a tanárok heti 18 óránál többre, kivéve a rövid ideig tartó helyettesítést, nem kötelezhetők. Az igazgatók heti 10, a tanárok heti 24 óránál többre nem vállalkozhatnak. Ha az igazgatók heti 8, a tanárok pedig heti 18 óránál többet tanítanak, ezért külön díjazásban részesülnek.
Az igazgatók és tanárok a törvényhozás tagjai, vármegyei, városi, községi és egyházi képviselők (bizottsági tagok) lehetnek, de állandó fizetéssel járó főfoglalkozásszerű alkalmazást nem vállalhatnak.
Hogy mennyiben vállalhatnak más olyan tisztséget vagy megbízatást, amely őket tanári hivatásuk betöltésében nem akadályozza, azt esetről-esetre előzetesen a vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetőleg a felekezeti főhatóság határozza meg.
14. § Nyilvános összefoglalások.
A középiskolák minden iskolai év végén osztályonkint tartandó nyilvános összefoglalásokkal számot adnak az oktatás eredményéről.
15. § Érettségi vizsgálatra bocsátás.
A középiskola nyolcadik osztályának sikeres elvégzéséről tanuskodó bizonyítvány arra jogosítja a tanulókat, hogy érettségi vizsgálatra bocsáttassanak.
16. § Egységes jogosítás. Előismeretek pótlása.
A középiskolai érettségi vizsgálatok sikeres letétele valamennyi főiskolába rendes hallgatóként való belépés feltétele.
Amennyiben az egyetemen és a műegyetemen, vagy más főiskolán külön intézkedések volnának szükségesek avégből, hogy a felvett tanulók az itteni vizsgálatok és szigorlatok szempontjából megkívánt előismereteik esetleges hiányait főiskolai tanulmányaik folyamán kellő időben pótolhassák, azokról az illető főiskola meghallgatásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.
17. § A tanulók osztálylétszáma.
A tanulók létszáma osztályonként nem lehet több hatvannál. Az iskolafenntartók azonban ezt a számot fokozatosan csökkenteni kötelesek úgy, hogy a törvény életbeléptetésétől számított 10 évi előkészületi idő elteltével magyar középiskolában a tanulók létszáma osztályonként nem haladhatja meg a negyvenet.
18. § A tanárképzés módosítása és a leányközépiskolák ügye.
Amennyiben az 1883. évi XXX. törvénycikknek a középiskolai tanárok képesítését tárgyazó szakaszai e törvény következtében módosításra szorulnak, az erről való intézkedés külön törvénynek tartatik fenn, valamint külön rendelkezésekkel szabályozandó a leányközépiskolák szervezete és tanulmányi rendje, melyekre ez a törvény nem vonatkozik.
19. § Előbbi törvényes intézkedések hatályon kívül helyezése.
Ez a törvény hatályon kívül helyezi az 1883. évi XXX. tc. 1-5., 11-12., 16., 21., 26. és 32. §-ait, valamint az 1890. évi XXX. törvénycikket egész terjedelmében.
20. § Végrehajtási záradék.
Ennek a törvénynek végrehajtásával a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter bízatik meg.
1926. évi VII. törvénycikk
A mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról
1. § A mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről.
A magyar nemzet jövőjébe vetett tántoríthatatlan hitéről és életerejéről azzal is tanuságot tesz, hogy művelődési színvonalának emelése céljából elsősorban a mezőgazdasági népesség, különösen az Alföld tanyai lakosságának gyermekei részére népiskolákat létesít és (tantermeket és tanítói lakásokat) épít.
Ennek a célnak megvalósítására népiskola állítása és építése hivatalból mindenütt elrendelhető, ahol egy természeti vagy jogi személynek, vagy többeknek tulajdonában, vagy hitbizományi birtokában levő, legalább másfél, legfeljebb négy kilométer sugarú területen (körzetben) szétszórtan vagy tömörülve az utolsó három év átlagát számítva legalább 20 család vagy 30 mindennapi tanköteles lakik és a körzeten belül valamennyi tanköteles befogadására alkalmas más iskola nincs. A községek (városok) külterületén ekként keletkező érdekeltségi jellegű népiskola mint közintézet önálló jogi személy; szervezetét a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg, fenntartóját a 4. §-ban meghatározott érdekeltség alkotja, mely úgy a létesítés, mint a fenntartás terheit viseli.
Ott, ahol az érdekeltség a 3., illetőleg a 6. § szerint a terhek viselésére egyáltalában nem vagy csak részben képes, az iskola létesítésének, illetve fenntartásának terhe egészben vagy részben a községre, mint az 1868. évi XXXVIII. tc. 23. §-ában megjelölt kötelezett fenntartóra hárul. A község a csekély anyagi erővel rendelkező érdekeltségnek eme terheit külön kötelezés nélkül önként is magára vállalhatja.
Ott, ahol a körzet lakossága túlnyomó részben egy vallásfelekezethez tartozik, ez a vallásfelekezet a közoktatásügyi miniszter által megállapítandó föltételek mellett az iskola létesítését és fenntartását magára vállalhatja.
A törvény alapján létesülő iskolák költségeihez a 3. és a 6. § értelmében a rendelkezésre álló hitelek keretén belül az állam is hozzájárul.
Olyan külterületek érdekében, melyeknek tankötelesei a tanyák szétszórtságánál, a közlekedési viszonyok kedvezőtlenségénél vagy más oknál fogva tanyai iskola körül célszerűen nem csoportosíthatók, a beiskolázás biztosítása végett tanyai internátust, esetleg napközi otthont kell létesíteni. Ahol ilyen internátus vagy napközi otthon létesül, a tanköteles gondviselője törvényes kötelezettségének az internátusba (napközi otthonba) való beadással tesz eleget. Az internátus (napközi otthon) állítási és fenntartási költségeinek viselése tekintetében a törvénynek a külterületi iskolákra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A jogviszonyok részleteit a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeleti úton szabályozza.
2. § Országos Népiskolai Építési Alap.
Az állam által elvállalt költségek fedezésére "Országos Népiskolai Építési Alap" létesül, amelynek bevételei:
1. az 1924/25. évi kezelés terhére nyujtott 350,000 aranykorona hozzájárulás,
2. az 1925/26. évi állami költségvetésbe beállított 2.000,000 aranykorona hozzájárulás,
3. az 1925. évi XXIII. tc. 2. §-a alapján eszközölhető hasznos beruházásként engedélyezett 2.000,000 aranykorona hozzájárulás,
4. az alap további táplálása céljából az 1926/27. évtől kezdve az állam évi költségvetésébe beállítandó és az állam részéről engedélyezendő egyéb összegek.
Az "Országos Népiskolai Építési Alap" állásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter évenként, a költségvetés előterjesztésekor a nemzetgyűlésnek (országgyűlésnek) jelentést tesz. Az alap kezelésére vonatkozó szabályzatot a legfőbb állami számvevőszék elnökével egyetértésben a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
3. § Az állam hozzájárulása az iskola építéséhez.
A törvény alapján létesülő iskola építéséhez az állam építési (átalakítási) terveket és előméret-költségvetéseket ad; a tervek használata kötelező. Az állam ezenkívül gondoskodik az illetékes államépítészeti hivatal útján az építés ellenőrzéséről és felülvizsgálásáról.
Ha az érdekeltségnek vagy az érdekeltség egy részének anyagi helyzete szükségessé teszi, a vallás- és közoktatásügyi miniszter kötelezheti a községet az építési költségek megfelelő részének viselésére. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az építési költségek fedezéséhez az Országos Népiskolai Építési Alapból államsegélyt s indokolt esetben az alapba visszatérítendő mérsékelt kamat mellett törlesztéses építési kölcsönt is engedélyezhet.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra is, hogy elsősorban a megfelelő iskolaépülettel nem bíró mezőgazdasági jellegű községek (városok) belterületén szükséges népiskolák építésére az Országos Népiskolai Építési Alapból államsegélyt vagy kölcsönt adhasson.
4. § Az iskola érdekeltsége és az iskola létesítése költségeinek megoszlása.
E törvény értelmében a külterületi iskola érdekeltségéhez tartoznak mindazok a természeti és jogi személyek, akiknek az iskola körzetén belül (1. §) ingatlanuk vagy általános kereseti vagy társulati adó alá eső foglalkozásuk vagy jövedelmük van.
Az iskola létesítéséhez (telek megszerzése, építés, első berendezés) az érdekeltség a telek és a szükséges anyagok megszerzésének költségeivel, továbbá kézi- és igásmunkával, valamint készpénzzel járul.
Az iskola létesítésének költségeit, kivéve a kézi- és igásmunkát, az érdekeltek a körzet területéről származó jövedelmük arányában tartoznak viselni, még pedig a jövedelemadókötelesek a jövedelmi adó megállapításánál alapul vett jövedelem arányában, azok pedig, akik jövedelmi adót nem fizetnek, a föld-, ház-, kereseti és társulati adó kivetése alapjául szolgáló jövedelem arányában.
Az érdekeltségnek azok a tagjai azonban, akik csupán kereseti adóval vannak megróva, az iskola létesítésének költségeivel, kivéve a kézi- vagy igásmunkát, csakis abban az esetben terhelhetők meg, ha kereseti adójuk évi összege meghaladja a 20 pengőt és ha legalább két év óta a körzeten belül laknak vagy legalább két év óta ott foglalkozásuk vagy jövedelmük van.
Az érdekeltségnek az a tagja, akinek az iskola körzetében ingatlana nincs, ha az iskola létesítése költségeinek kirovásától számított egy éven belül a körzetben eddig folytatott foglalkozását abbanhagyja, a körzetből elköltözik és e szándékát a kirovás időpontjától számított nyolc nap alatt bejelenti, a költségek alól, kivéve a kézi- vagy igásmunkát, mentesül.
Az e törvény értelmében létesített iskola céljaira, ha az iskola egytanítós, 2 katasztrális hold, minden további tanító után 1-1 katasztrális hold nagyságú telek szerzendő meg. E követelményt a vallás- és közoktatásügyi miniszter különös méltánylást érdemlő esetekben felére mérsékelheti. Ez a telek a körzet oly pontján jelölendő ki, amely mindenhonnan könnyen megközelíthető s építésre alkalmas, egészséges, száraz helyen fekszik.
A községi és az érdekeltségi jellegű iskolák építéséhez szükséges kézi- vagy igásmunkával az érdekeltség valamennyi tagja hozzájárulni köteles. Ha az építéshez szükséges anyagok a község területén szerezhetők be, a kézi- és igásmunka az anyagoknak előállítási vagy rakodó helyükről, máskülönben a vasúti vagy hajóállomástól az építés helyére való fuvarozásra minden esetben igénybe veendő. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó arra az esetre is, ha az építési anyagokat nem vasúton vagy hajón szállítják az építés helyére. A kézi- és igásmunkának igénybevételére az ebben a törvényben foglalt rendelkezések nem érintik a községi közmunkára vonatkozó azokat a rendelkezéseket, amelyeket az 1890. évi I. tc.-nek az 1920. évi XXVII. tc. 3. §-a folytán módosult 49. és 50. §-ai a közutakra vonatkozóan tartalmaznak. A kézi- és igásmunka megállapítása és kirovása egyébként az 1890. évi I. tc. 49. és 50. §-ban meghatározott elvek szerint és megnevezett hatóságok által történik.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter a 3. § utolsó bekezdésében nyert felhatalmazás alapján az Országos Népiskolai Építési Alapból segéllyel vagy kölcsönnel támogatott belterületi iskolák elhelyezéséhez szükséges telkek megszerzése s a kézi- és igásmunka biztosítása tekintetében a fenti rendelkezéseket megfelelően szintén érvényesítheti.
5. § Eljárás az iskola létesítésének megvalósítására.
Magyarország iskolahálózatának kiépítése céljából a vallás- és közoktatásügyi miniszter a törvényhatóságok közigazgatási bizottságainak oly rendszeres munkálatot küld meg, amelyben statisztikai adatok alapján ki vannak jelölve mindama helyek, ahol népiskola létesítése szükségesnek látszik. Ezeknek az adatoknak a helyi viszonyokkal és szükségletekkel való egybevetése és a továbbiak előkészítése céljából a közigazgatási bizottság kiküldött tagja, az államépítészeti hivatal vezetője és a kir. tanfelügyelő útján helyszíni szemlét és az érdekeltekkel (ideértve az illetékes felekezeti hatóságok képviselőit is) tárgyalást tart, amelyen ki kell terjeszkedni a következő kérdésekre:
1. a helyi viszonyok szükségessé teszik-e a fent említett rendszeres munkálatban megjelölt területen iskola létesítését?
2. állami, községi, érdekeltségi vagy felekezeti jellegű iskola állíttassék-e?
3. mely területek tankötelesei utaltassanak be az iskolába s ha érdekeltségi jellegű iskola létesítése látszik célszerűnek, miként kell az iskola körzetét megállapítani?
4. mely ponton legyen az iskola épülete?
Ugyanaz a terület több körzetbe nem sorozható.
A helyszíni tárgyalás eredménye alapján a közigazgatási bizottság határoz s a minisztérium rendszeres munkálatának megfelelően a törvényhatóság egész területére kiterjedőleg meghozandó összefoglaló határozatában a javasolt iskolákat két csoportra osztja, a szerint, hogy fenntartóik az iskola építésére saját anyagi forrásaikból vagy csak államsegély, illetve kölcsön (3. §) igénybevétele mellett képesek.
Azokat az érdekeltségeket, illetve községeket, amelyek államsegély igénybevétele nélkül képesek az iskola építésére, a közigazgatási bizottság az építés záros határidőn belül való végrehajtására kötelezi, amely három évnél hosszabb nem lehet. Ahol államsegély (kölcsön) engedélyezése szükségesnek látszik, a közigazgatási bizottság a kötelezést kimondó határozatában javaslatot tesz a vallás- és közoktatásügyi miniszternek államsegély (kölcsön) engedélyezése és - figyelemmel a teherbíró képességre - az államsegély (kölcsön) mértéke iránt s határoz az iskolák felállításának sorrendjére nézve is, tekintettel a sürgősségre.
A közigazgatási bizottság határozata ellen fellebbezésnek van helye a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A kir. tanfelügyelőt hivatalból fellebbezési jog illeti meg. A határozat jogerőre emelkedése után a telekszerzés, az építkezés foganatosítása, az építési költségvetés elkészítése, a szükséges közterhek kivetése és behajtása iránt a közigazgatási bizottság intézkedik.
6. § Fenntartási terhek, tanító kinevezése.
Amíg a vallás- és közoktatásügyi miniszter által beterjesztendő szerves népoktatási törvény, amely a népiskolára vonatkozó részletes rendelkezéseket is tartalmazni fogja, életbe nem lép, az ezen törvény alapján létesített népiskolák ügyét a vallás- és közoktatásügyi miniszter az alábbi elvek alapján rendeleti úton szabályozza:
a) Az iskola összes dologi szükségleteinek (bútor- és taneszközbeli felszerelés pótlása, fűtés, világítás, takarítás, tatarozás, tűzkár ellen való biztosítás stb.) költségei az érdekeltséget terhelik. Abban az esetben, ha az érdekeltség anyagi helyzete e költségeknek vagy ezek egy részének viselését lehetetlenné teszi, ezeket a község tartozik fedezni.
b) A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy az e törvény alapján létesített iskolákhoz a szervezéskor tényleges szolgálatban álló állami vagy nyugdíjazott tanítót (tanítónőt) tanítóvá (tanítónővé) a fenntartó meghallgatásával kinevezhessen, ez a jog azonban a minisztert egy iskolánál csak egyszer illeti meg. Ezeknek illetményeit az érdekeltség viseli, de a vallás- és közoktatásügyi miniszter fizetéskiegészítő államsegélyt engedélyezhet. A 4. § hatodik bekezdése értelmében a tanítók részére biztosított terület használatának értéke a tanítók javadalmazásába nem tudható be.
7. § Iskolák fenntartására szolgáló külön adó.
Az e törvény értelmében létesülő külterületi érdekeltségi iskola fenntartási költségeit külön adó útján kell fedezni. E külön adó, amelyet az érdekeltek a körzet területéről származó jövedelmük arányában tartoznak viselni, a jövedelmi adóköteleseknél a jövedelmi adó alapjául szolgáló jövedelem, azoknál, akik jövedelmi adót nem fizetnek, a föld-, ház-, kereseti vagy társulati adó kivetésének alapjául szolgáló jövedelem arányában vetendő ki és a jövedelem 3%-áig terjedhet. E külön adó mértékét a törvényhatósági közigazgatási bizottság határozatilag állapítja meg; e határozat ellen a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fellebbezésnek van helye. A külön adót a községi előljáróság veti ki és hajtja be.
Ott, ahol az iskolai körzet több község területére terjed ki, a törvényhatósági közigazgatási bizottság hivatalból megállapítja, melyik legyen a székhely-község. A székhely-község előljáróságának előterjesztése alapján a törvényhatósági közigazgatási bizottság állapítja és osztja meg az iskola fenntartásának költségeit az érdekeltségnek az egyes községek területéhez tartozó részei között. Az iskola körzetéhez tartozó községek kötelesek a területükön levő részérdekeltségektől beszedett összegeket havonkint a székhely-község előljáróságához juttatni.
8. § Az érdekeltségek hozzájárulásának behajtása.
A jelen törvény alapján az érdekeltségek tagjai részéről fizetendő iskolaállítási költségek és külön adók közadók módjára hajtandók be.
9. § A tankötelesek fuvarozása.
Az iskolalátogatás kötelezettségének biztosítása érdekében a közigazgatási bizottság a fuvarral (gépi szállító eszközzel) rendelkező körzetbeli lakosokat szükség esetén kötelezheti a tanköteleseknek az iskolához és visszaszállítására.
10. § Kisajátítási jog.
Az e törvény alapján létesülő iskolák céljaira szükséges ingatlanokra (az iskolaépület és a tanítói lakás számára szükséges telek, játszótér, gazdasági gyakorlóterület, tanítói kert) az 1881. évi XLI. tc. rendelkezései értelmében kisajátításnak van helye. A kisajátítási jogot a kereskedelemügyi miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszter megkeresésére engedélyezi. A kisajátítás alá eső terület a kereskedelemügyi miniszternek a kisajátítási jog engedélyezésével kapcsolatban adandó egyszerű engedélye alapján az 1881. évi XLI. tc. 86. §-ában megállapított eljárási szabályok megtartásával elfoglalható.
Amennyiben a jelen törvényben említett célokra szükséges földterületet 20 kat. holdnál nagyobb területtel nem rendelkező hivatásos földmívestől kellene igénybe venni, - ha a község határában olyan földbirtok van, melynek tulajdonosa 150 kat. hold vagy ennél nagyobb mezőgazdaságilag mívelhető területtel rendelkezik, - a kisajátítási eljárás során a kisajátítást szenvedő, kívánságára, ebből a birtokból a kisajátított területnek megfelelő becsértékű, mezőgazdaságilag mívelhető területtel kárpótlandó.
11. § Államépítészeti hivatalok közreműködése.
Az e törvény alapján végrehajtandó építkezésekre nézve a vallás- és közoktatásügyi miniszter az államépítészeti hivataloknak részletes utasítást ad és normálterveket és előméret költségvetéseket bocsát rendelkezésükre.
12. § Állami elemi iskolák fenntartási terhei.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy az 1928. évi december 31-ig lebonyolítandó felülvizsgálat során a szervezési szerződések rendelkezéseitől eltérőleg is az állami elemi iskolák dologi és egyéb fenntartási terheinek fedezésére kötelezhesse a községeket (városokat).
13. § A törvény életbelépése és végrehajtása.
Ezt a törvényt, amely kihirdetése napján lép életbe, a belügy-, igazságügy-, kereskedelemügy- és pénzügyminiszterekkel egyetértőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszter hajtja végre.
Addig, amíg a közigazgatási bizottság az 5. § értelmében az egész törvényhatóság területére vonatkozó szerves munkálat alapján határozatait meg nem hozta, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az iskolák szervezését és építését külön kiküldöttjei útján is előkészítheti.
E törvény életbeléptetésével, amely Budapest székesfőváros területére nem vonatkozik, az 1868. évi XXXVIII. tc. 47. §-a és az 1921. évi XXX. tc. 6. §-ának negyedik bekezdése hatályukat vesztik.
1927. évi XII. törvénycikk
A polgári iskoláról
I. FEJEZET
A polgári iskola szervezete, felügyelete és közigazgatása
1. § A polgári iskola feladata.
A polgári iskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú általános műveltséghez juttassa és ezzel közvetlenül a gyakorlati életre vagy pedig a középfokú szakiskolákra előkészítse. A polgári leányiskola feladata azonfelül művelt, magyar polgári háziasszony nevelése.
2. § A polgári iskola művelődési anyaga.
A polgári fiúiskola rendes tárgyai:
a) hit- és erkölcstan,
b) magyar nyelv,
c) német nyelv,
d) történelem,
e) földrajz,
f) számtan és mértan, könyvvitel,
g) növénytan és állattan,
h) ásványtan és vegytan,
i) természettan,
j) élet- és egészségtani ismeretek,
k) közgazdasági és jogi ismeretek,
l) mezőgazdasági és ipari ismeretek,
m) ének,
n) rajz, szépírás,
o) testgyakorlás,
p) kézimunka.
A polgári leányiskola rendes tárgyai:
a) hit- és erkölcstan,
b) magyar nyelv,
c) német nyelv,
d) történelem,
e) földrajz,
f) számtan és mértan,
g) növénytan és állattan,
h) ásványtan és vegytan,
i) természettan,
j) élet- és egészségtani ismeretek,
k) háztartási és nevelési ismeretek,
l) rajz,
m) szépírás,
n) női kézimunka,
o) ének,
p) testgyakorlás.
A rendes tárgyakon kívül a polgári iskolában rendkívüli tárgyak (valamely élőnyelv, gyors- és gépírás, zene, stb.) is taníthatók. A rendkívüli tárgyak körét a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter külön rendeletben szabályozza.
3. § A polgári iskola évfolyamai.
Mind a fiú-, mind a leány-polgári iskolának négy osztálya és ugyanannyi évfolyama van.
4. § A polgári iskolában való felvétel.
A polgári iskola első osztályába csak oly tanuló vehető fel, aki nyilvános népiskolától bizonyítványt kapott arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát sikerrel végezte.
5. § A tanulók heti óraszáma.
A tanítási órák heti száma a tanulókra nézve a rendes tárgyakból, a testgyakorláson kívül, a polgári iskola I. és II. osztályában legfeljebb 26, III. és IV. osztályában 28.
A polgári iskola tantervét a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
6. § A tanulók osztálylétszáma.
A tanulók létszáma a polgári iskolában osztályonként nem lehet ötvennél több. Az iskolafenntartók azonban ezt a számot fokozatosan csökkenteni kötelesek úgy, hogy e törvény életbeléptetésétől számított tíz év multán a tanulók létszáma osztályonként nem haladhatja meg a negyvenet.
7. § A fiúk és leányok együttes oktatásának kivételes megengedése.
Ott, ahol a külön fiú- és külön leánypolgári iskola kellő benépesítése egyenlőre nem várható, kivételesen és átmenetileg a fiúknak a leányokkal való együttes oktatása is megengedhető. Ennek módozatait a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
8. § A tanárok heti óraszáma. Mellékfoglalkozások.
A négy osztályú polgári fiúiskolában a tanárok száma a hitoktatókon és a rendkívüli tárgyak tanítóin kívül, de az igazgatót, a testgyakorlás, rajz és kézimunka tanárait beleértve, legalább hat, a leányiskolában legalább öt. A rendes tanárok száma (az igazgatón kívül) nem lehet kisebb a meglévő osztályok számánál.
Az igazgatók legalább heti 4, legfeljebb heti 12, a tanárok heti 22 óránál többre, kivéve a rövid ideig tartó helyettesítést, nem kötelezhetők. Az igazgatók heti 12, a tanárok heti 24 óránál többre nem vállalkozhatnak. Ha a tanárok heti 22 óránál többet tanítanak, ezért külön díjazásban részesülnek.
Az igazgatók és a tanárok állandó fizetéssel járó főfoglalkozásszerű alkalmazást nem vállalhatnak. Hogy mennyiben vállalhatnak más olyan tisztséget vagy megbízatást, amely őket tanári hivatásuk betöltésében nem akadályozza, azt esetről-esetre előzetesen a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetőleg a felekezeti főhatóság határozza meg.
9. § A polgári iskolai tanárképzés, polgári iskolák felügyelete és közigazgatása.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy a polgári iskolai tanárképzést és képesítést, a polgári iskolák felügyeletét s közigazgatását és a tanszemélyzet fegyelmi ügyeinek intézését a tanügyi közigazgatás újjászervezéséig az érvényben lévő törvényektől eltérően a felekezetek saját intézetei felett való felügyeleti jogának érintetlenül hagyásával, rendeletileg szabályozhassa.
II. FEJEZET
A polgári iskola létesítése és fenntartása
10. § Iskolaállítási jog és kötelezettség.
Polgári iskolát felállíthat: az állam, törvényhatóság, község, törvényesen bevett felekezet, társulat és magános is, ha a jelen törvényben megállapított követelményeket teljesíti. Társulatok azonban csak akkor állíthatnak fel polgári iskolát, ha külön erre a célra alakultak s alapszabályaik jóváhagyást nyertek, magánosok pedig csak akkor, ha polgári iskolai tanári oklevelük van s igazolják, hogy az iskolák fenntartásához szükséges anyagi eszközökkel rendelkeznek.
A polgári iskolák számára a nyilvánossági jogot a vallás- és közoktatásügyi miniszter adja meg.
Azokat a községeket (városokat), melyekben a lakosság lélekszáma 5000-nél nagyobb, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter kötelezheti, hogy
1. ha helyben polgári iskola nincs vagy az ott fennálló polgári iskolák a fölvételre jelentkező gyermekeket befogadni már nem tudják, polgári iskolát létesítsenek s fenntartsanak;
2. az új iskola számára épületet emeljenek vagy ha a meglévő iskola elhelyezése nem megfelelő, ennek új épületet emeljenek.
Azokat a községeket (városokat), melyek a polgári iskola állításával és elhelyezésével egybekötött terheket nem bírják viselni, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter e törvény 15. §-a értelmében államsegélyben vagy indokolt esetben mérsékelt kamat mellett, megfelelő biztosíték ellenében, építési kölcsönben is részesítheti.
11. § Felekezeti polgári iskolák állítása.
Ott, ahol a község (város) lakossága túlnyomó részben egy vallásfelekezethez tartozik, ez a vallásfelekezet a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől megállapítandó föltételek mellett az iskola létesítését és fenntartását magára vállalhatja. Azokat az egyházközségeket, melyek az iskola állításával és elhelyezésével járó terheket egészen nem bírják viselni, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter e törvény 15. §-a értelmében államsegélyben vagy indokolt esetben mérsékelt kamat mellett, megfelelő biztosíték ellenében, építési kölcsönben is részesítheti.
12. § Eljárás polgári iskola létesítésére.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a művelődési, gazdasági és társadalmi viszonyoknak statisztikai adatok alapján való számbavételével kijelöli azokat a községeket (városokat), amelyekben polgári iskola létesítése vagy a meglévő bővítése, esetleg új épülettel való ellátása szükségesnek mutatkozik. Ily rendszeres munkálat alapján a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter kiküldötte helyszíni szemlét tart s az érdekeltekkel (ideértve az illetékes felekezeti hatóságok képviselőit is) előkészítő tárgyalást folytat, melyen a következő kérdésekre terjeszkedik ki:
1. a helyi viszonyok szükségessé teszik-e polgári iskola létesítését vagy a meglévő bővítését?
2. községi, hitfelekezeti vagy állami jellegű iskola állíttassék-e?
3. van-e telek az iskola céljaira, ha igen, beépítésre alkalmas-e; ha nincs, a község vagy felekezet mily módon biztosítja a telket?
4. ha felekezeti iskoláról van szó, az érdekelt felekezet mily anyagi forrásokkal rendelkezik az iskola céljaira, ha pedig az iskola csak az állam által állítható fel, a község vagy felekezet mily hozzájárulásokkal teszi lehetővé az iskola létesítését?
A helyszíni tárgyalás eredménye alapján a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a javasolt iskolák felállításának sorrendjét megállapítja s egyben megjelöli, hogy mely iskolák létesítését, bővítését támogatja a 15. § alapján építési államsegéllyel, illetőleg kölcsön nyujtásával; azokat a községeket (városokat) pedig, amelyek a maguk erejéből képesek az iskola felépítésére, záros határidőn belül az építésre kötelezi.
13. § A polgári iskola létesítési és fenntartási költségeinek megoszlása.
A polgári iskola létesítéséhez a község (város) a következőkkel tartozik hozzájárulni:
a) beépítésre alkalmas központi fekvésű, legalább 1000 (ezer) négyszögöl telekkel;
b) erre emelt épülettel s ennek tartozékaival;
c) az iskola első teljes bútor- és taneszközfelszerelésével;
d) az összes dologi természetű kiadásoknak (az épület jókarban tartásának, nagyszünidei tisztogatásának, tűzkár elleni biztosításának, fűtésének, világításának, mindennapi takarításának, stb.) vállalásával;
e) a gyakorlati gazdasági oktatás céljaira az iskolához közelfekvő, művelésre alkalmas, legalább két katasztrális hold területtel.
Ha a község (város) anyagi viszonyai az iskola felépítését teljes mértékben nem engedik meg, a telken kívül az építési költségeknek (építési anyagokban, kézi- és igásmunka szolgáltatásában vagy készpénzben) vagyoni erejéhez mért részét, de legalább 30%-át tartozik viselni.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az illető község (város) által viselt építési költségek részbeni fedezéséhez az Országos Polgári Iskolai Építési Alapból a 15. § alapján államsegélyt, indokolt esetben az alapból, mérsékelt kamat mellett, megfelelő biztosíték ellenében építési kölcsönt is engedélyezhet.
A kézi- vagy igásmunka szolgáltatására nézve a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról szóló 1926:VII. tc. 4. §-a 7. bekezdésében foglaltakat kell a polgári iskolákra is megfelelően alkalmazni.
Ha az iskola csupán jelentősebb állami támogatással létesülhet, a község hozzájárulási kötelezettségének épségben maradása mellett a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az iskolát állami jelleggel szervezheti.
14. § Kisajátítás és építési tervek.
Az e törvény alapján létesülő állami, községi és hitfelekezeti jellegű iskola elhelyezése céljára szükséges telek kisajátítására nézve a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról szóló 1926:VII. tc. 10. §-ában foglaltakat kell a polgári iskolákra is megfelelően alkalmazni.
A jelen törvény alapján létesülő polgári iskolák építési terveit és előméretköltségvetéseit a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter bírálja felül és hagyja jóvá. Az iskolafenntartó kérésére az állam építési (átalakítási) terveket és előméretköltségvetéseket ad; de ebben az esetben e tervek használata kötelező. Az állam ezenkívül gondoskodik az illetékes államépítészeti hivatal útján az építés ellenőrzéséről és felülvizsgálatáról.
15. § Országos Polgári Iskolai Építési Alap létesítése.
Az államtól elvállalt költségek fedezésére "Országos Polgári Iskolai Építési Alap" létesül, melynek bevételei:
1. az 1925/26. évi kezelés keretében engedélyezett 2 millió aranykorona hozzájárulás;
2. az alap további táplálása céljából az 1926/27-től kezdve az állam évi költségvetésébe beállított és az állam részéről engedélyezhető egyéb összegek;
3. az esetleges külön törvényes felhatalmazások útján az alapba beutalt összegek;
4. a jelen szakasz 2. bekezdése alapján nyujtott kölcsönök visszafolyó részletei és kamatai.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az alapból az építési költségek egy részének (I. 13. § 2. bekezdését) fedezésére államsegélyt, kivételesen mérsékelt kamat mellett megfelelő biztosíték ellenében rövidebb lejáratú építési kölcsönt is engedélyezhet.
Az Országos Polgári Iskolai Építési Alap állásáról a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter évenként, a költségvetés előterjesztésekor az országgyűlés képviselőházának jelentést tesz. Az alap kezelésére vonatkozó szabályzatot a m. kir. legfőbb állami számvevőszék elnökével egyetértésben a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg és együtt határozzák meg az alap zárszámadásának szerkezetét, amely szerkezetben az alap zárszámadása az állami zárszámadással az országgyűlésnek bemutatandó.
16. § Már meglevő polgári iskolák megfelelő elhelyezése.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy megfelelő iskolaépülettel nem rendelkező, de már működő polgári iskolák felépítését is a 13. § rendelkezései alapján biztosíthassa.
17. § A nem állami polgári iskolák fizetéskiegészítő államsegélye s tanárainak kinevezése.
A tanszemélyzet és egyéb alkalmazottak illetményeit az iskolafenntartó viseli. Indokolt esetben a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a községi, hitfelekezeti és társulati polgári iskolák számára fizetéskiegészítő államsegélyt is engedélyezhet.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy ezen törvény alapján létesített nem állami polgári iskolákhoz a szervezéskor tényleges szolgálatban álló állami vagy nyugdíjazott tanárt az iskolafenntartó meghallgatásával tanárrá kinevezhessen. Ez a jog azonban a minisztert csak egyszer, a szervezéskor, illeti meg.
18. § A községek (városok) hozzájárulásának költségvetési biztosítása.
A község (város) azt az összeget, amelyet hozzájárulásként magára vállalt, köteles évenkint költségvetésébe felvenni.
19. § A meglévő állami és államilag segélyezett polgári iskolák fenntartási terhei.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy az 1928. évi december hó 31-ig lebonyolítandó felülvizsgálat során a szervezési szerződések (megállapodások) rendelkezéseitől eltérőleg is e törvény alapján az állami és államilag segélyezett polgári iskolák dologi és egyéb fenntartási terheinek fedezésére a községeket (városokat) kötelezhesse.
20. § A törvény életbeléptetése és végrehajtása.
Ezt a törvényt, mely kihirdetése napján lép életbe, a m. kir. belügy-, kereskedelemügy- és pénzügyminiszterekkel egyetértőleg a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter hajtja végre.
E törvény életbeléptetésével az 1868:XXXVIII. tc. 59-79. §-ai, továbbá a polgári iskolákra nézve az 1876:XXVIII. tc. összes rendelkezései - kivéve 16. §-ának a székesfőváros törvényhatósági bizottsága által létesített állandó közoktatási bizottságra vonatkozó rendelkezését mely a polgári iskolákra vonatkozólag is érvényben marad - hatályukat vesztik.
1927. évi XIV. törvénycikk
A közszolgálati alkalmazottak gyermekeinek tanulmányi ösztöndíjáról
I. FEJEZET
Az ösztöndíj célja, feltételei és tartama
1. § Az állam a közszolgálati alkalmazottak gyermekeit tanulmányi ösztöndíjban részesíti. E célból az 1927/28. tanév szükségleteire az államháztartás 1926/27. évi feleslegéből egymillió pengő bocsáttatik a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezésére. A későbbi években pedig a szükséges javadalomról az állami költségvetés keretében kell gondoskodni.
E törvény szempontjából közszolgálati alkalmazottak gyermekei alatt állami, törvényhatósági, községi és egyházi tényleges vagy nyugdíjas (özvegyi nyugdíjas) alkalmazottak, ideértve a m. kir. honvédség, csendőrség, vámőrség és folyamőrség alkalmazottait is, törvényes avagy törvényesített édes és mostoha, valamint örökbefogadott gyermekei értendők.
2. § Az előző szakasz első bekezdésében jelzett javadalomból 400-1000 pengős évi ösztöndíjakat kell létesíteni. Az ösztöndíj internátusi, illetőleg kollégiumi hely megváltásában is állhat.
Ezen határokon belül az évenként betölthető ösztöndíjak számát, azok nagyságát és esetleges fokozatos felemelésüket a felmerülő szükséglethez képest a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel határozza meg.
3. § Az előző szakaszban körülírt feltételek mellett a közszolgálati alkalmazott gyermeke csak akkor részesíthető ösztöndíjban:
a) ha sem a gyermeknek, sem a törvény értelmében eltartására kötelezett szüleinek nincs számottevő vagyona, illetőleg jövedelmük a gyermek neveltetésére elégtelen;
b) ha a gyermek erkölcsi magaviselete kifogástalan;
c) ha tanulmányi előmenetele jeles vagy legalább általános jó, de e mellett valamelly tantárgyból különösen kiváló;
d) ha valamely középiskolának rendes tanulója vagy pedig egyetemi vagy főiskolai hallgató.
A középiskolai tanulóval a felsőkereskedelmi iskolai és a tanítóképző intézeti tanuló egyenlő szempont alá esik.
Középiskolai tanuló csak akkor részesíthető ösztöndíjban, ha legalább a VI. osztályt elvégezte. Ha azonban valamely középiskolai tanuló rendkívüli szellemi képességgel bír s ennek megfelelő jeles előmenetelt mutat fel, az ezen szakaszban megszabott többi feltételek mellett még a VI. osztály bevégzése előtt is részesíthető ösztöndíjban.
4. § Ha a 3. §-ban meghatározott feltételek fennforgása mellett valamennyi arra érdemes tanulónak ösztöndíj nem adományozható, előnyben azokat kell részesíteni:
a) akik erkölcsi magaviseletük és tanulmányi előmenetelük alapján érdemesebbek;
b) akiknek szülője oly hivatalos állomáshelyen teljesít szolgálatot, illetőleg oly helyen lakik, ahol az ösztöndíj céljainak megfelelő közép-, illetőleg felsőbb tanintézet nincs;
c) akik, mint közszolgálati alkalmazottak hadi és egyéb árvái, nem rendelkeznek neveltetésükhöz kellő anyagi erővel;
d) akiknek, valamint szüleiknek vagyoni helyzete kedvezőtlenebb;
e) akiknek szülei kívülök több gyermeket nevelnek fel;
f) akiknek atyja vagy legközelebbi hozzátartozója - akitől eltartása függ - harctéri szolgálata folytán rokkantság által munkaképességében lényegesen kárt szenvedett.
5. § A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel határozza meg azt az arányszámot, amely szerint az egyes életpályákra készülők a rendelkezésre álló ösztöndíjakban részesülnek, miközben különös tekintettel kell lennie arra, hogy a középfokú iskolák és ezek között elsősorban a középiskolák számára elégséges számmal nevelődjenek megfelelő képzettséggel bíró tanerők. Ezt az arányszámot a vallás- és közoktatásügyi miniszter egyes pályák javára kultúrpolitikai szükség szerint időnként megváltoztathatja.
6. § Az ösztöndíj élvezete kiterjed az egész tanulmányi időre a középiskolai tanári oklevélnek rendes időben való megszerzéséig, más pályákra készülőknél addig, míg a doktori oklevelet, illetve a tanulmányokat befejező más oklevelet a rendes időben megszerzik.
Oly ösztöndíjasok, akik beható kiképzésük céljából oklevelük megszerzése után előre megállapított terv szerint szemináriumokban, klinikán vagy laboratóriumokban kutatásokat végeznek, kivételesen az ösztöndíj élvezetében ezen időn túl is két évig meghagyhatók.
7. § Egy időben két ösztöndíjat senki sem élvezhet. Az ösztöndíj a a családi pótlék élvezését nem érinti. Az ösztöndíj adományozásának nem akadálya, hogy az ösztöndíjas a budapesti Eötvös Kollégiumnak tagja vagy valamely más internátusban kap ingyenes lakást, esetleg teljes ellátást. Hogy ily esetben az ösztöndíj összegét kell-e és mennyivel mérsékelni, azt a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
II. FEJEZET
Az ösztöndíjügy igazgatása
8. § Oly tanulóknak, akik a középiskolai tanulmányaikat még nem fejezték be, addig, míg a középiskolai tanulmányi igazgatás összpontosítva marad, az ösztöndíjat a vallás- és közoktatásügyi miniszter adományozza.
9. § Minden középiskola tanári testülete évenként hivatalból szemeli ki azokat a tanulókat, akiket az ösztöndíjra legérdemesebbeknek tart s erről az igazgató az illetékes tankerületi főigazgatónak, illetőleg a felsőkereskedelmi és tanítóképző iskolai főigazgatónak jelentést tesz. A tankerületi főigazgató, illetőleg a felsőkereskedelmi és tanítóképző iskolai főigazgató pedig minden évben összesített jelentést tesz a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, aki ezen jelentés alapján dönt az adományozás tárgyában.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter évenként a tankerületi főigazgatóval, illetőleg a felsőkereskedelmi és tanítóképző iskolai főigazgatóval közli, hogy kerülete számával hány ösztöndíj adományozására van kilátás.
Tanári testületi ajánlás nélkül ösztöndíj senkinek nem adományozható.
10. § Egyetemi hallgatók részére az ösztöndíjat az egyetemi karok, illetőleg a középiskolai tanárképzőintézet igazgatósága, műegyetemi hallgatók részére a műegyetemi tanács, az Országos M. Kir. Képzőművészeti Főiskola és a M. Kir. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatói részére pedig az illető főiskola tanári testülete adományozza. Az adományozó testület az adományozást a vallás- és közoktatásügyi miniszternek bejelenti. A polgári iskolai tanárjelöltek ösztöndíjaira nézve, a tanárképzés átszervezésére való tekintettel, a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeleti úton intézkedik.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter évenként az adományozó testülettel közli, hogy ez utóbbi hány ösztöndíjat adományozhat.
11. § A középiskolák igazgatói és a tankerületi főigazgatók, valamint a főiskolai hatóságok felügyelnek arra, hogy az ösztöndíjak rendeltetésüktől el ne vonassanak. Felügyelnek továbbá arra is, vajjon az ösztöndíjélvezők megfelelő erkölcsi magaviseletet tanusítanak-e és vajjon tanulmányaikban felmutatnak-e kellő előmenetelt.
Az adományozó hatóság évről-évre határoz a felől, hogy az ösztöndíjas az előző évben felmutatott előmenetele alapján az ösztöndíjat megtartja-e vagy sem. Ha az ösztöndíj célellenesen használtatik fel vagy ha élvezője nem mutatkozik ösztöndíjra érdemesnek, az adományozó hatóság az ösztöndíjat megvonja.
12. § A vallás- és közoktatásügyi miniszter a hivatalos lapban évenkint közzéteszi azoknak a tanulóknak nevét, tanulmányuk minőségét és fokát, szüleik nevét és állását, akik e törvény alapján ösztöndíjat élveznek, valamint hogy ösztöndíjban a 4. § melyik pontjai alapján részesült.
13. § A 6. § második bekezdése értelmében megengedhető meghosszabítás tárgyában az illetékes főiskola részletesen indokolt javaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter határoz.
III. FEJEZET
Vegyes rendelkezések
14. § Nyilvánossági joggal felruházott tanintézetekben az ifjúság körében vagy az ifjúság által eszközlendő gyüjtésre, bármi is legyen a gyüjtés célja, engedély nem adható.
15. § E törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter bízatik meg s felhatalmaztatik, hogy e célból a szükségséges rendeleteket kibocsássa.
16. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.
|
v