Norvégia középső részén helyezkedik el Trondheim. 997-ben alapították, első fénykorát a 12-13. században élte Nidaros néven. Ekkor királyi székhely, főváros és az ország katolikus központja is volt.

Trondheim óvárosának egyik nevezetessége az érseki palota, ahol a norvég királyok koronázási ékszereit bemutató kiállítás látható. A másik fő látnivaló a katedrális. Norvégia legjelentősebb gótikus épületét a 11. században kezdték el építeni. A legenda szerint a főoltár alatt nyugszik Szent Olaf, aki II. Olaf Haraldsson néven uralkodott és 1030-ban csatában esett el, amikor dánok és felkelő nemesek ellen vonult hadba. A fából épült városban számos tűzvész pusztított, a templomot is többször újjá- és átépítették főleg angol és francia mesterek vezetésével. 1537-ben Norvégia a protestáns hitre tért. A népszerű zarándokhely megszűnt érseki központ lenni. Ezután évszázadokra az enyészet lett az úr az egyre romosabb falak között.

Norvégia hosszú ideig korlátozott szuverenitással rendelkezett – 1397-től hol a dán, hol a svéd király uralma érvényesült –, s csak 1905-ben nyerte vissza függetlenségét.

A katedrális a nemzeti ébredés egyik jelképe lett. Országos összefogás eredményeként 1869-ben kezdték újjáépíteni, s 1905-től ismét a norvég királyok koronázó temploma.

A nyugati front egyik tornyának tetején látható Mihály arkangyal szobornak külön érdekessége, hogy arcvonásaiban Bob Dylanre ismerhetünk. Az 1969-ben készült szobor alkotója Kristofer Leirdal az amerikai énekesről mintázta a művet, tisztelegve a művész vietnámi háborút ellenző nézetei előtt.

Trondheim ma Norvégia egyik legnagyobb turisztikai célpontja. Évente több százezren keresik fel az ismételten megújult majd ezeréves királyi katedrálist.