Stockholm és Göteborg között félúton fekszik a Svéd Királyság egyik ékszerdoboza, Vadstena. A Vattern-tó partján fekvő városka a zöld erdők uralta Östergötland tartomány egyik települése. A település nevének jelentése vízre épült kőház, amit a helybeliek a tópartra épített királyi kastélyoknak tulajdonítanak. A település számos középkori épületet megőrzött, utcái ma is ódon hangulatot árasztanak.

Három épület azonban kiemelkedik a látnivalók közül. Az első a vadstenai kolostor. A 1200-as évek elején Birger Magnusson herceg pompás kastélyt épített fiának, Valdemarnak a kor legdrágább építőanyagából, téglából. Valdemart 12 évesen 1250-ben Svédország királyának választották, így az épület királyi vár lett. Száz évvel később Vadstena legismertebb történelmi alakja, Szent Brigitta adományként kapta meg a kastélyt Magnus Eriksson királytól, hogy kolostort és apácazárdát szervezzen a városban. Szent Brigitta, aki gazdag főúri családból származott, hamarosan külön rendet alapított: az ún. Szent Brigitta-rendet. A szervezet hatása olyan erős volt, hogy Vadstenát észak Rómája vagy svéd Assisi néven is illették a kortársak. A kolostor templomát a 15. században építették. A kolostor a reformáció hatására a 16. század végére elnéptelenedett. Az épületegyüttest használták börtönnek, bolondokházának és raktárnak is. Ma egyik szárnya ismét az újjászervezett Szent Brigitta-rend kezelésében van, de találunk itt múzeumot és kastélyhotelt is.

A második jelentős épület az I. Gusztáv, a Vasa-dinasztia megalapítója által épített királyi várkastély. Az épület korabeli állapotában maradt fenn. Mivel I. Gusztáv a protestáns Svédország alapítója, az ország dán iga alóli felszabadítója, ez az épület is nemzeti zarándokhely. 1545-ben láttak hozzá az építéséhez.

A harmadik nevezetesség Svédország legrégebbi városháza a piactéren. Az egytornyos épületet a 15. század elején emelték, és egészen a 20. század közepéig itt ülésezett a városi tanács.