Kedves Olvasó!

A különböző típusú és terjedelmű történeti szintézisek iránt a világ minden országában folyamatos érdeklődés tapasztalható. Ez a figyelem részben szakmai jellegű. A kézikönyvek és az enciklopédiák a lexikonokhoz és az atlaszokhoz hasonlóan minden szakma művelésének nélkülözhetetlen segédeszközei. Ez az orvostudományban és a fizikában is így van. A történetírás iránt ugyanakkor mutatkozik egy olyan jelentős társadalmi igény is, amely a tudományok többsége esetében nem tapasztalható. Ezt az emberek saját múltjuk és más kultúrák múltja iránti természetes érdeklődésével magyarázhatjuk. A magyar és a kelet-európai emberek történelem iránti megkülönböztetett figyelmének emellett van egy külön oka is: az 1989–1990-es rendszerváltásokat kísérő identitásválságok és ezek részeként az addigi történeti kánonok kiüresedése, illetve érvényvesztése. Elkerülhetetlenné vált a múltról való gondolkodás új kereteinek a kijelölése. Ez különösen fontosnak látszott és látszik a legközvetlenebb múlt, illetve a félmúlt esetében, amely az emberek nagy hányadának személyes élménye is. Ezzel magyarázható, hogy az elmúlt immár közel két évtizedben számos hosszabb-rövidebb áttekintés látott napvilágot a 20. századi magyar történelemről. Egyetemes történeti összefoglalások ugyancsak jelentek meg erről az időszakról. Egyetlen olyat sem ismerünk azonban, amely Magyarország és a világ történetét egységes keretbe foglalva, egy kötetben mutatta volna be. Ebben a könyvünkben ennek a hiánynak a pótlására vállalkoztunk.

A munka kilenc nagy fejezetből áll. Ezek közül négy a világ, négy pedig Magyarország történetével foglalkozik időrendi bontásban. Az utolsó fejezet az egész század teljesítményét mérlegeli. Az egyes fejezeteken belül a kül- és belpolitika, továbbá a háborúk története mellett a gazdaság, a társadalom és a szellemi élet legfontosabb fejleményeivel is a szokásosnál nagyobb terjedelemben foglalkozunk. Einstein, Freud, Husserl, Picasso és Bartók hozzájárulása az emberiség történetéhez éppoly fontos számunkra, mint Roosevelt, Churchill, Hitler, Sztálin vagy Gorbacsov tetteinek a bemutatása. Kiemelten tárgyaljuk a környezetszennyezés, a női emancipáció, valamint a kisebbségi kérdés magyar és nemzetközi vonatkozásait. Az egyetemes történeti részeken belül az Európa-centrikussággal és a hagyományos országtörténeti megközelítéssel egyaránt szakítani igyekeztünk.

A könyv magyar és egyetemes történeti fejezeteihez egyaránt gazdag mellékletanyag párosul. Ezek egy része korabeli forrás, fogalommagyarázat, életrajz, statisztikai adatsor, térkép vagy éppen más szerző értelmezése. A másik része viszont egy rendkívüli gondossággal válogatott és páratlanul gazdag fotóanyag. A különböző gyűjteményekből származó több száz fénykép nemcsak illusztrálja a szerző leírásait és magyarázatait, hanem számos esetben ki is egészíti azokat. A különböző típusú mellékletek tartalmilag és kronológiailag szorosan illeszkednek a főszöveghez. Ez a szerkezeti megoldás nagyban elősegíti, hogy az olvasók sokoldalú és életszerű képet kapjanak az elmúlt század minden fontos magyar és világtörténeti fejleményéről. Ezek között az olvasók között reményeink szerint érettségiző diákok és egyetemisták éppúgy lesznek, mint ismereteik felfrissítésére vágyó felnőttek.

Romsics Ignác