Miről mesélnek a címerek?
Megrendelés | Tartalom | Bezárás |
Tartalom
Bertényi Iván: A címerek világa | részletek
„A címerek a harcmezőn való felismerhetőség igényével alakultak ki a 12. században. Kezdetben csak a nehézfegyverzetű lovagoknak volt szükségük az ilyen felismerhetővé tételre, de hamarosan vazallusaik is felvették hűbéruraik jelképeit, s így egy kicsit a modern egyenruha szerepét is kezdték betölteni. A lovagok otthoni tartózkodásával környezetükben is terjedtek a díszes jelvények, papok, nők is kezdtek címereket viselni. „Divat lett” a címer, hamarosan iparosok, polgárok jelképévé vált. Díszítő funkciójának köszönhetően használták őket azután is, amikor (kb. a 16. századtól) megszűnt katonai szerepkörük. Színeik olykor a zászlókon élnek tovább, a lengyel zászló színei a vörös mezőben a Piastok ezüst sasát szimbolizálják, a magyar zászló piros-fehér-zöldje a vörös-ezüst sávozat és a hármas halom színeiből áll. A 18. században már nem egyszerűen egy címer kerül mindig a zászlóra, a francia trikolor a 18. század végén Párizs címerének vörös és kék, valamint a Bourbonok fehér színét egyesíti.
A modern korban a címerek inkább reprezentatív szerepűek, a nemesek körében hazánkban 1918-ig, a királyság megszűntéig tart a nemesek számára a címeradományozás, de Angliában a legmodernebb korban is vesznek fel címereket. Különérdekesek az intézmények címerei, a középkori egyházi testületek, egyetemek címereitől folyamatosan ível az intézmények címerhasználata. Ez hazánkban napjainkig tart: a Budapesti Műszaki Egyetem a közelmúltban vette föl pajzsára központi épületét címerképként. A modern korban azért is „divatos” a címer, mert érdekes, és esetenként nemcsak gyönyörködteti a szemet, hanem „tilos” is. 1948-49-től Magyarországon tiltották a címerviselést, majd erős megszorításokkal kezdték ismét engedélyezni. Napjainkban a címerek tovább élése mellett megjelent egyfajta „ellenszenv” is a címerekkel szemben. Több új felsőoktatási intézmény (például az Andrássy Egyetem is) címer helyett logót választott jelképként. Ezt az is elősegíti, hogy a címertannak bizonyos kötöttségei vannak, ami egyes művészeket korlátozni látszik.
A teljes cikket a Rubicon 2009/04-es számában olvashatja el.
Bertényi Iván: Magyar címertörténet | részletek
Nyulásziné Straub Éva: Nemesi címerek | részletek
Simon Attila: Ugyanarról másként. Magyarságkép a szlovák gimnáziumi történelemtankönyvekben | részletek
Szende Katalin: Gyapay Gábor emlékére | részletek
|
Kincstár - A Rubicon archívuma
|
Onlineplusz - A Rubicon melléklete
|
|
v