2017. szeptember 21.

Könyvrendelés

Gyarmati György
A Rákosi-korszak

Előszó | Tartalom | Kritikák | Terméklista | Termék adatlap |

Előszó

Ez a könyv egy félig-meddig elfeledett korszakról szól. A magunk mögött tudott ezredforduló előtti utolsó évtizedben - mindmáig lezáratlan - rendszer-átalakítás vette kezdetét. Ennek részeként megindult Magyarország huszadik századi történetének visszatekintő átértékelése is. Az ún. rövid huszadik századnak (1918-1990) a Horthy-korszak több mint egyharmadát, a Kádár-korszak pedig közel felét töltötte ki. Közöttük az átmenet bő évtizedének is felfogható az e kötet lapjain felelevenített Rákosi-korszak (1945-1956), de az nem csupán rövidebb volta miatt különbözik az őt körülölelő periódusoktól. Sokkal inkább azért, mert a másik kettő - politikai karaktere, társadalomszervezési jellemzői diametrálisan eltérő volta ellenére - stabilizálódott: mindkettőnek volt konszolidált uralmi rendet teremtő s ekként működő időszaka. A Rákosi-korszakról ez nem mondható el. Ebben az alig több mint évtizednyi időszakban rendszerváltó és rendszeren belüli fordulatok sora követte egymást. A második világháború utáni évtizedben az egymást váltó politikai berendezkedések egyike sem stabilizálódott. A kommunista pártegyeduralom konszolidálásának hiánya leginkább az átmenetiséget, az ideiglenességet állandósította. A Rákosi Mátyás nevéhez kötődő terroruralom rendszer-átalakító próbálkozásainak egymás utáni kudarca, majd nyilvánvaló csődje vezetett 1956 őszén a rendszer összeomlásához, a forradalomhoz.  

A Rákosi-korszak viszonylagos elfeledettsége ugyanakkor nem feltétlenül rövidségére s nem csupán a két másik korszak közé zártságára vezethető vissza. Az 1990 körüli rendszercezúra után a másik két korszak iránt eltérő okokból lett intenzívebb a visszatekintő kíváncsiság. A Kádár-korszak politikai lezárulása, történelemmé válása miatt keltett evidens érdeklődést. (No meg azért, mert a rendszerváltásban szerepet vállalók nem kerülhették meg öndefiniálásukat, illetve a folytatólagos közéleti részvételhez szükséges újrapozicionálásukat.) A Horthy-korszak iránti érdeklődés reneszánsza szintén több tényezőre vezethető vissza. A politikai közgondolkodásban volt olyan felfogás, amelyik az államszocializmus rendszerét mintegy kisiklásnak, szervetlen különútnak (Sonderweg) tekintette a magyar történelem menetében. A másik ok pedig az volt, hogy az államszocializmus évtizedeiben a két világháború közötti időszakot a rendszerideológiához rendelt egyoldalúsággal ítélték meg. Ez beszüremlett a történeti feldolgozásokba, s az aktuálpolitikai csőlátással át­itatott korkép csak fokozatosan módosult. Ennek majdhogynem természetes reakciója volt a legutóbbi rendszercezúra után a Horthy-korszak történeti újraértékelése. Ezzel is magyarázható, hogy a Rákosi-korszakra kevesebb figyelem jutott. Ezt ellensúlyozandó - s helyenként a korszakhoz való eddigi közelítést is újragondolva - próbálkozik memóriafrissítéssel a mostani monográfia.

Alighanem egy további oldalon kellene sorolnom mindazok nevét, akik e kötet elkészítését segítették. Kezdve közvetlen levéltáros munkatársaimon, nem feledkezve meg más fővárosi, megyei és városi archivárius kollégák sokaságáról sem, akik közül többen ottjártam után hónapokkal vagy egy év múlva is visszajeleztek, hogy milyen újabb iratot találtak az engem érdeklő témában. Második körben azok a szakmabéli kollégák említendők, akik nem csupán saját publikált írásaikkal adtak muníciót a korszak jobb megismeréséhez, hanem a kötet egyes fejezeteit - vagy éppen egészét - végigolvasva tettek közvetlenül hasznosítható megjegyzéseket, újragondolásra késztető észrevételeket a formálódó szöveghez. De mert így is na­gyon hosszú lenne a felsorolásuk, azt a megoldást választottam, hogy az érintettek nevét - valamely tanulmányuk vagy megállapításuk kapcsán - a leírás szövegébe is beiktattam. Katedrára kerülésem óta történelem szakot végző egyetemi hallgatóim közül szintén többen lettek a korvizsgálat részeseivé. Szemináriumi "visszakérdezéseik" esetenként a még hiányzó, illetve nem kielégítő válaszokra, magyarázatokra hívták fel a figyelmemet.

Az általam késznek gondolt kézirattal a fentebb már említett "előolvasó" kollégáknál is többet vesződött a kötet szerkesztője, hogy a munka - az időnként körülményeskedő megfogalmazásokhoz képest lehetőség szerint - "olvasható" is legyen. Ugyanőt dicséri a kötet képanyagának válogatása-szerkesztése. Azonnal hozzáfűzendő viszont az eddig mondottakhoz, hogy az írottakért - s főként annak fogyatékosságaiért - egyedül a kötet szerzője viseli a felelősséget. - Gyarmati György

Kincstár I A Rubicon archívuma
Szerző: Kristóf Ildikó
A szalon és az utca. Párizs 1789 előestéjén - részletek
Szerző: Hevesi Attila
Borvidékeink természeti adottsága és hírneve - részletek
Szerző: Szarka László
Felvidékből Slovensko. A szlovák különválás 1918-ban - részletek
Szerző: Urbán Károly
Kényszerszavazások. A sztálinista választási gyakorlat - részletek
Szerző: Litván György
Koalíciós közjáték, 1945–1948 - részletek
Szerző: F. Dózsa Katalin
A magyar ruha feltámadása. Népviselet és napi divat a harmincas években - részletek
Onlineplusz I A Rubicon melléklete
Szerző: Erdős Márton
Egy történeti alternatíva kérdéséről. Kállay Miklós és az 1943-as olasz fordulat, nemzetközi összefüggésrendszerben - részletek
Szerző: Hollósi Gábor VERITAS Történetkutató Intézet
A Kállay-kormány „nagy” mezőgazdasági törvénye - részletek
Szerző: Sáringer János
Emberek és sorsok. Kállay Miklós és ifj. Horthy Miklós - részletek
Szerző: Vörös Géza
Az ügynökhálózat újjászervezése az 1956-os forradalmat követő időszakban - részletek
Szerző: Soós Viktor Attila
Az egyházpolitika és azt végrehajtó intézmény, az Állami Egyházügyi Hivatal 1956 után - részletek
Szerző: Köbel Szilvia
Szocialista főkegyúri jog - részletek