1950-ben lett kibocsátva az első békekölcsön. Erre az időre mi már mint kulákok voltunk nyilvántartva, és így be lettem idézve, hogy jegyezzek békekölcsönt. Látszatra ez önkéntes volt, a valóságban azonban birtok szerint. Kimondtak egy összeget hasból, gondolomra, hogy te ennyit ajánlj! A városházára kellett mennem, a 11-es szobába. Itt aztán, mikor rám került a sor, kérdik, hogy mennyit ajánlok? 100 forintot ajánlottam, erre azt mondták: 2000 kell!

- Én nem bírok többet - mondom.

- No, jól van öreg, menjen haza, és gondolkozzon! Beszélje meg a családdal, és másnap reggel jöjjön vissza!

A teljes cikket a Rubicon 2009/9-es számában olvashatja el.