„Magyarország vadászati tekintetben a legérdekesebb országok közé tartozik Európában, mert vadakban a lehető legnagyobb változatosságot nyújtja aránylag nem nagy területen.A Kárpátok rengetegeiben tanyázik a medve, a férfias vadász ez érdekes vadja, a hiúz, Európának párducza, melyről nem oly régen hitték, hogy Magyarországon kipusztulóban van, de a mely mind nagyobb mértékben jelenik meg. Farkasokkal is gyakran találkozhatik a vadász, az ellenök már évtizedek óta folytatott pusztító harcz daczára, a mely különösen sztrychninnel jó eredménynyel üzetik, ezek nemcsak a hegységek erdőségeiben, de a róna nádasaiban is tanyáznak, koronként sok kárt téve a marhaállományban.Míg a hegységek és élőhelyek erdei számos helyt nagymennyiségű és kiváló szépségű s oly erős agancsú szarvasokat és őzeket rejtenek magukban, melyek párját, miként a külföldi legjobb vadászatokat ismerő szakértők is mondják Európában keresni kell, addig az alvidék bővelkedik nyulakban […].A magas hegységekben szép számmal található a siketfajd, s oda vonult vissza a még nem régen a Nyirség homok-buczkás és Szatmár megye lankás erdeiben tanyázott nyirfajd. Császármadarat is bőven lőhet az ahhoz értő vadász, míg a róna lápjai és rétségei a vizszabályozások daczára még mindig bővelkednek vizi vadakban.A csörgő-ruczától kezdve tehát a túzokig, a nyultól a szarvasig, s a menyéttől a medvéig ugyszólván minden vad feltalálható és vadászható Magyarországon, még pedig helyenként oly nagy mennyiségben, hogy még az elkényeztetett vadász is kielégitheti szenvedélyét.A szarvas tenyésztése az újabb időkben nagy lendületet vett, s nemcsak vadaskertek alapíttattak ezen nemes vad szaporitása kedvéért, hanem több helyen ujabb telepítési kisérletek is tétettek, még pedig jó eredménynyel.

Az őz-állomány is szaporodik, különösen azóta, hogy a kopókkal való üldözés helyett cserkészve kezdették vadászni.A vadászati viszonyok általában véve a legújabb időben jelentékenyen javultak, s a vadállomány ennek következtében folyamatosan szaporodik. […]Magyarország kiváló jó vadászterülettel bír számos helyen, mert a nagy erdőbirtokosok és a főurak közül sokan vannak, kik a vadtenyésztésre is kiváló gondot fordító vadászok, s ebben Felséges Királyunk és Trónörökös ő Felsége buzdító példaadását követik."

Bedő Albert, 1885

Fejezetek:
A magyar vad – a vadászati terítékek tükrében
A vadállomány fenntartásának történeti ökológiai alapjai
A céltudatos vadgazdálkodás kezdetei
Vadászati kultúra
Vadászati egyesületek