2010 márciusában emlékezünk meg a magyar testőrségek megalakulásának 250. évfordulójáról. Gróf Pálffy Miklós kancellár - Mária Terézia királynő előzetes egyetértése és a szükséges tervek elfogadása alapján - 1760. március 1-jén küldte el a köriratokat a vármegyéknek a Magyar Nemesi Testőrség felállításához szükséges pénzügyi alap létesítésére. A magyar testőrség működésének minden költségét a magyar, az erdélyi és a horvátországi vármegyék állták. A testőrség e hosszú idő alatt alapvetően változatlan feladatkörrel, a kor követelményeinek megfelelő módon, többszöri névváltozással - kisebb időre kiterjedő megszakításokkal - tevékenykedett. A megemlékezés alkalmat ad arra, hogy a hozzá hasonló másik két testület: a koronaőrség és az Országház őrsége történetét is röviden áttekintsük. A három testület - melyek nevezhetők akár palotaőrségnek is - szervezésében, feladatellátásában, alapvető szabályozásában, illetve a testületek tagjainak megjelenésében hasonlított. Létrehozásuk körülményei, konkrét feladatuk alapján azonban elkülöníthetők egymástól.

Főbb egységek:

1. Magyar Nemesi Testőrség
2. Kik lehettek testőrök?
3. A darabont testőrség
4. A Magyar Királyi Testőrség
5. A Magyar Királyi Koronaőrség
6. Miként őrizték a Szent Koronát?
7. Az Országház őrsége 

A teljes cikket a Rubicon 2010/2-es számában olvashatja el.