Róma jelképe a Colosseum, amelyet az is jól ismer, aki sohasem járt az örök városban. A hatalmas aréna az ókori világ egyik legnagyobb küzdőtere volt, amelynek épülete a mérnöki tudomány mellett a logisztika csúcsteljesítménye: tervezői ötvenezer ember akadálymentes bejutását és távozását oldották meg úgy, hogy ez a lehető leggyorsabban menjen végbe. Birodalomszerte legalább kétszáz kisebb-nagyobb amfiteátrumot ismerünk, Aquincumban kettőnek állnak még ma is a falai. A római civilizáció eme jelképeit azért emelték, hogy színhelyül szolgáljanak a történelem legbarbárabb szórakozásainak, a gladiátorjátékoknak és az állatviadaloknak. Miért alakulhatott ki az európai civilizációt megalapozó, a jogrendszerében mindmáig mintául szolgáló birodalomban a szervezett vérfürdőknek ez a rendszere, és a politika miképpen járult hozzá, hogy a szerény kezdetekből ipari méretű vágóhíddá váltak a gladiátorviadalok? Valóban az arénákban meggyilkolt keresztények utódai számolták fel ezeket az embertelen "játékokat"?

A teljes cikket a Rubicon 2010/2-es számában olvashatja el.