A különböző pártok vezetői, a fegyveres testületek magas rangú parancsnokai, a kormány, valamint a megyei testületek vezetői jártak ezekre a területekre vadászni. A vadászati jogosultságot főként az illető vezető pozíciója határozta meg. Általános és részletes szabályok még nem léteztek, és ez többször zavart okozott a vadászat szervezésében. A korábbi időszakokhoz hasonlóan a vadászat „státusszimbólummá” fejlődött, vagyis ranggal, beosztással együtt járt a vadászati jog gyakorlása.

A vadászati szakemberek a zavarok ellenére is megpróbálták ellátni feladatukat. Ha sikeres volt a vadászat, munkakörében maradhatott a hivatásos vadász. Ha nem sikerült, esetenként akár le is váltották. A leváltott vadász helyére gyakran szakképzetlen emberek kerültek, és ezek is időről időre cserélődtek, a vadászat sikerétől függően.

Fejezetek:
Protokoll vadászterületek
A főosztály gondjai
Egyéni vadászat
Kádár elvtárs! Bőg a bika!
Társasvadászat
Vadásztörténetek
Gromikótól Straussig