2017. november 24.

Könyvrendelés

Mezey Barna
Régi idők tömlöcei

Tartalom | Előszó | Kritikák | Terméklista | Termék adatlap |

Kritikák

Lőrincz József
Mezey Barna: Régi idők tömlöcei

Mezey Barna most bemutatandó munkájának címe "A régi idők tömlöcei" azok közé a jó könyvek közé sorolható, amelyek ritkaságszámba menő témájukkal, tudományos alaposságukkal egyaránt szolgálhatnak tudásra, új ismeretekre vágyó érdeklődést és szórakoztatnak is. A részletekben gazdag, korabeli képillusztrációkkal szemléletessé és látványossá tett mű - stílusosan szólva - rabul ejti az olvasót. Egyben katartikus élményt nyújthat azoknak, akik e művel vállalják, hogy egy, a mai gondolkodásunk számára irracionálisan kegyetlen világba, a középkor sötét bugyraiba ereszkednek alá, hogy megkönnyebbülve zökkenjenek vissza napjaink valóságába. Bizony a büntetések és végrehajtásuk történetét az ókoron és a középkoron keresztül egészen a felvilágosult XVIII. századig kínok, könnyek és vér szegélyezték.

Mezey Barna munkája a fejlődés hosszú és gyötrelmes útjának azt a szakaszát illusztrálja, amikor a büntetésnek testi célpontja lassan áthelyeződik a szabadság elvonására, a még kezdetleges börtön, tömlöc megjelenésével. Az olvasó e műből megtudhatja, hogy a börtön nehezen illeszkedett a feudális büntetőideákhoz és eszközökhöz, mert a külvilágtól elzárt volt és ezért ellenkezett a nyilvánosság elvével, a sokaság előtt rituálisan és szakrálisan előadott rettenet színházával. Terjedését azután nem csupán a nemesi előjogok védelmezői gátolták, de a kor szemében túlságosan humánusnak is tűnt, hisz a börtönben nem kellett dolgozni és még etették is a rabokat.

A börtön mégis, a századok múlásával gyarapodó, sokfunkciós intézménnyé vált, amely szolgált előzetes fogvatartásként, a kínvallatás színhelyeként, de szolgált adóssági fogságként, helyettesítette a tébolydát és kiszolgálta az abszolút uralkodó politikai igényeit is.

A mű tematikusan feltérképezi és értelmezi azt a terebélyes gyökérzetet, amelyből azután a XIX. század büntetési rendszerét eluraló börtön-intézmény kilombosodik. Itt van ezen a palettán az ókori Róma testsanyargató, a halál előszobájaként alkalmazott Tullianum, de itt van a bezárás helyett kizárást alkalmazó exkommunikáció, számkivetés, a tengeri birodalmak korai történelmét szegélyező transzportáció, relegáció, deportáció, katorga előzménye is.

A szerző számos, hazai irodalmunkban még ismeretlen forrást feltárva mutatja be a középkor börtöneinek szerteágazó megjelenési formáit. E korai szabadságelvonások közös jellemzője, hogy a büntetőhatalom a szembeszegülőket már nem elpusztítani, csonkítani, vagy stigmatizálni akarja, megelégszik fizikai elszigetelésükkel. Jó példa erre a várbörtön, amely a királyi központosítás idején a kényelmetlenné vált politikai ellenfelek - köztük a királyi vérből valók - lokalizálására szolgált. E vonulathoz már közismert építmények, helynevek, mint a Tower, a Bastille, a Yedikule, vagy hazai viszonylatban Siklós, Kufstein, Spielberg sorakoznak.

A szerző külön fejezetet szentel az egyházi börtönöknek. Az egyház - mint bizonyítja - jótékony előfutára a modern börtönnek azzal, hogy tagjaival, híveivel szemben nem alkalmazott véres büntetéseket, e helyett a megbánásra, magábaszállásra, töredelmezésre alkalmas kolostori börtönöket létesítette, amelyek a későbbi korok vonzó modelljét kínálták a világi igaz- ságszolgáltatás számára.

A mű utolsó fejezete már az urbanizálódó polgár a homo ökonomicus világába vezet bennünket. Megtudjuk, hogy a városi közösségeket kezdetektől terhelő betegek, árvák, nincstelenek, dologkerülők tartására, kezelésére szolgáló szociális közintézmények sorában miként alakultak ki a bűnelkövetők munkaerejét a közösség javára hasznosító fenyítő-dologházak. Innen pedig már csupán egy kis történelmi lépésnyire találhatjuk a modern börtönt.

Mezey Barna e munkájának ama szintetizáló szándéka, hogy bizonyítsa: a modern börtönügy története nem a polgári átalakulással kezdődött, hanem elméleti és intézményi gyökerei már a középkori tömlöcben megtalálhatók, e munkában sikeresen igazolódik.

*

E mű hiány- és hézagpótló. Miközben a tőlünk nyugatra eső országokban e témakörben bőven termő irodalomra bukkanunk, hazánkban alig találunk forrás-előzményekre. Ezért is örömünkre szolgál, hogy a büntetéstan, a pönológia, szűkebben a büntetés-végrehajtás szakirodalmi forrásanyagát egy új, jeles munka gazdagítja. E téren ugyan a rendszerváltozás óta számottevően gyarapodtunk, de mégsem elegendően. A büntetések, de különösen a büntetés-végrehajtás körül a közvélekedésben, de a politikai gondolkodásban is még mindig indokolatlan képzetek, téveszmék és indulatok honolnak. A tudomány feltáró, alkalmasint a gyökerekig hatoló elemzéseivel hatékony segítséget kínálhat a valóság szükségleteinek és lehetőségeinek bemutatásához.

168 óra, 2011. március 8. | részletek
Kincstár I A Rubicon archívuma
Szerző: Gesztelyi Tamás
A gyönyörök forrása. Pompeji erotikus emlékei - részletek
Szerző: Mezey Barna
Bor és jog. A borforgalom jogi szabályozása a Corpus Juris Hungarici tükrében az 1848 előtti Magyarországon - részletek
Szerző: Ludassy Mária
Robespierre. Az erényes forradalmár - részletek
Szerző: Kristóf Ildikó
Polgárkisasszonyok és feministák. A francia nő és környezete a Belle Époque idején - részletek
Szerző: Poór János
Theresianum. Az összetartozás-tudat műhelye - részletek
Szerző: Hudi József
Alfabetizáció és népi írásbeliség a 18-19. században. Az írástudatlanságból az alfabetizált világba - részletek
Onlineplusz I A Rubicon melléklete
Szerző: Erdős Márton
Egy történeti alternatíva kérdéséről. Kállay Miklós és az 1943-as olasz fordulat, nemzetközi összefüggésrendszerben - részletek
Szerző: Hollósi Gábor VERITAS Történetkutató Intézet
A Kállay-kormány „nagy” mezőgazdasági törvénye - részletek
Szerző: Sáringer János
Emberek és sorsok. Kállay Miklós és ifj. Horthy Miklós - részletek
Szerző: Vörös Géza
Az ügynökhálózat újjászervezése az 1956-os forradalmat követő időszakban - részletek
Szerző: Soós Viktor Attila
Az egyházpolitika és azt végrehajtó intézmény, az Állami Egyházügyi Hivatal 1956 után - részletek
Szerző: Köbel Szilvia
Szocialista főkegyúri jog - részletek