A Matica slovenská alapítása

Szerző: Tarján M. Tamás

1863. augusztus 4-én alakult meg a Matica slovenská, a szlovákok első átfogó, interkonfesszionális kulturális-közművelődési és tudományos egyesülete. A Matica az 1848 után egyre szervezettebb nemzeti mozgalom legfontosabb szervezete volt, mely a 19. század második felében megteremtette a szlovák kulturális, közgyűjteményi, nyelvészeti, történeti, lap- és könyvkiadási tevékenység szláv mozgalmakra jellemző, integrált intézményi alapját.  

A Matica slovenská előtt ugyanis a Magyar Királyság szláv népei közül elsőként a szerbek hozták létre 1826-ban Pesten a Szerb Maticát, melynek neve többjelentésű, és a közhiedelemmel ellentétben, nem „anyácska”, hanem az egyes szláv nyelvekben forrás és méhkas jelentéssel bír. Ennek a Monarchia több szláv nemzete által is létrehozott alapintézmények nem kisebb célja volt, mint feltárni, összegyűjteni, bemutatni mindazt a kulturális-nyelvi, irodalmi és tudományos értéket ami a szerbek mellett a csehek, horvátok és a szlovákok történetét meghatározta. A szerbek után 1831-ben Prágában a csehek, 1842-ben Zágrábban a horvátok, 1849-ben a cseh anyanyelvű morvák, 1863-ban Turócszentmártonban a szlovákok, 1877-ben pedig Opavában (Troppauban) a sziléziai csehek alapították meg saját Maticájukat. 

A szlovák nemzeti mozgalom 1861-ben a pesti országgyűlésnek, illetve a bécsi udvarnak címzett két memorandumában szerepelt a kulturális egyesület alapítását célzó nemzeti gyűjtés engedélyezése, és létrehozták az előkészítő bizottságot. A szlovákok első, rövid életű kulturális-tudományos szervezetei felekezeti alapon már a 18. század végén létrejöttek: például 1785-ben Besztercebányán alapították a Societas Slavica egyesületet. 1792-1800 közt Nagyszombatban katolikus vezetéssel működött 400-nál  több tagot számláló a Szlovák Tudós  Társaság (Slovenské učené tovarišstvo). 1810-ben pedig Selmecbányán evangélikus szlovák értelmiségiek hívták életre a Bányavidéki Tudós Társaságot (Učená spoločnosť banského okolia). A Matica legfontosabb előzménye a Štúr-nemzedék által 1844-ben alapított Tatrín egyesület volt, amely azonban a szabadságharc veresége után megszűnt. Végül a Matica bécsi udvarba benyújtott alapszabályait Ferenc József (1848-1916) 1862. augusztus 21-én jóváhagyta, és szimbolikus adományával maga is alapító tagja lett a szlovák Maticának. Így alakulhatott meg az 1863. augusztus 4-én több szlovák többségű város elutasítását követően – Cirll és Metód missziós útjának ezredévi ünnepségeinek részeként – Turócszentmártonban a Matica slovenská  

Az egyesület, melynek első elnöke Štefan Moyzes, besztercebányai katolikus püspök volt, alelnöke pedig Karol Kuzmány, besztercebányai evangélikus püspök volt, sok ezer szlovák kisebb-nagyobb nemzeti támogatásaiból, adományaiból tartotta fenn magát. A Matica programját a cseh és szerb Matica mintájára fogalmazta meg: igyekezett szervezetté tenni az addig a felső-magyarországi és alföldi szlovák városokban, illetve Pest-Budán egyéni műhelyekben folyó közművelődési, kulturális és tudományos munkát. Ne feledjük, jelentős szlovák enklávé élt ekkor az Alföldön is, Nyíregyházától Békéscsabáig, sőt Nagylakig és a bácskai, bánáti szlovák központokig.

A Matica slovenská fontos szerepet vállalt a szlovák nyelvű közművelődésben, a könyvtárak hálózatának fejlesztésében, miközben támogatta a színjátszó köröket, és támogatta a szlovák tudományosság eredményeinek közreadását a Letopisy című Matica-folyóiratban.

Az egyesület jelentős népszerűségre és befolyásra tett szert, ezt jól mutatja, hogy működése 12 éve alatt több mint 1300 tagot tudott toborozni. Az ígéretesen fejlődő Matica pályáját aztán kettétörte a Tisza Kálmán-féle nemzetiségi politika radikalizálódása. Tisza 1875-ben – arra hivatkozva, hogy a Matica a többi magyarországi szláv nemzetiséggel együttműködve alapszabályaitól eltérően nem kulturális, hanem pánszláv politikai tevékenységet folytat, kivizsgálást rendelt el. A feladattal megbízott ifj. Justh József, Turóc megyei alispán és kormánybiztos, 1875. július 11-én elkészült részletes jelentésében leszögezte: A Matica nem csak irodalmi téren működött, hanem  politikai téren is befolyást akart gyakorolni, s ez ellentétben állt az  az egyesület alapszabályával. Külön pontban ítélete el a jelentés a Matica-delegációnak a zágrábi egyetem avatásakor tanúsított politikai színezetű megnyilvánulásait. Tisza Kálmán Matica feloszlatásáról és a Matica vagyonának elkobzásáról  1875. november 9-én kiadott belügyminiszteri rendeletében a kormánybiztosi jelentésnek ezekre az érveire támaszkodott. 

A Matica slovenská működése ezt követően egészen a csehszlovák állam megalakulásáig szünetelt, és csak 1919. augusztus 5-én, Tomáš G. Masaryk köztársasági elnök hathatós támogatásával alakult újjá és egészen 1942-ig, a Szlovák Akadémia megalapításáig a Matica volt a szlovák szellemi élet legfontosabb szervezete. A második világháború utáni szovjet befolyás aztán újabb nehéz évtizedeket hozott, ugyanis a mind nagyobb teret nyerő kommunista ideológia bizalmatlanul kezelte a nemzeti érzést megtestesítő szervezetet. Klement Gottwald és a Csehszlovák Kommunista Párt hatalomra kerülése után hat évvel, 1954-ben a Maticát feldarabolták: csak a mindmáig Turócszentmártonban működő  Szlovák Nemzeti Könyvtár maradt az irányítása alatt –, és számos alosztályát más egyesületek égisze alatt működtették tovább. Változást az 1963 utáni évek, majd az 1968-as prágai tavasz intézkedései hoztak, amikor a Matica működéséről a Szlovák Nemzeti Tanács külön törvényt fogadott el. A rendszerváltást követően az egyesület az önálló Szlovák Köztársaság létrehozását támogatta, és eszmeisége erőteljesen a nemzeti, illetve konzervatív irányban tolódott el.